A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter A Lucskaynál található történetet - miszerint Konstanciát eredetileg a sógora, Károlyi Ferenc akarta volna feleségül kérni, csak ő inkább Ráczot választotta - az eddig föltárt forrásokkal nem lehet alátámasztani, bár az is igaz, hogy a Károlyiak haragjának igazi okát sem sikerült kideríteni, így Lucskay verziója sem zárható ki teljesen. Az ötvenes években a levelezés tanúsága szerint Rácz Demeter bent lakott Károlyban, vigyázott a családra és intézte ügyeiket, mint valódi plenipotentiárius. Károlyi Ferenc mindvégig megbecsülte tisztében, 1752-es végrendeletében Antal fia figyelmét is felhívta hü szolgája valódi érdemeire.

50 Rácz ebben az évben kapta meg az ecsedi uradalom megszerzésében végzett munkájáért jutalmul a frissen szerzett uradalom részét képező Nyíradonyban a Károlyi család portióját és a hozzá tartozó Radvány (ma Aradvány) pusztát 4000 forint ellenében (MOL P 392, 162. fiók). Károlyi Ferenc és Rácz együttműködéséhez kapcsolódik egy olyan kultúrtörténeti jelentőségű kezdeményezés is, amely a maga nemében egyedülálló próbálkozás volt. Károlyi Ferenc ugyanis Nagykároly városában nyomdát alapított, melyet Mária Terézia királynő nagylelkűen támogatott, bár kezdetben voltak nehézségek, ugyanis 1754 őszén állítólag Rácz úgy kezdte el az ábécéskönyvek nyomtatását, hogy a királynő engedélye még nem érkezett meg. Mivel a gróf nem volt otthon, nem is tudta az engedélyeket ellenőrizni, ezért az engedélyeztetés végül csak a következő évben indult meg. Nádasdy Lipót kancellár a következőképpen indokolja a nyomda szükségességét: „E könyvnyomda nagy előnyére leszen azon országrészeknek, hova alkalmas könyveket csak messze fekvő helyekről és nagy költséggel lehet beszerezni, jelesen pedig a görög egyesültek szertartásaihoz szükséges könyvekre való nyomda az egész országban nem létezik, ugyanezért a legszükségesebb könyvek, melyek nélkül a katholikus nép műveletlen részének lelki oktatására kellőleg nem eszközölhető, messze tartományokból a gondosabb plébániák pénztárába is érzékeny költségen szerezhetők be, vagy pedig a görög nem egyesültek karloviczi nyomdájában azon természetes veszéllyel, hogy egyesültek könyveibe különböző tévtanok jutnak."

51 Mária Terézia 1755. október 27-én meg is adta a kiváltságot, amelynek szövegében szerepelt, hogy liturgikus könyveket is fognak itt nyomtatni, mivel a munkácsi kolostor és püspökség még nem rendelkezett saját nyomdával,

52 és liturgikus könyveiket a Kárpátokon túli területekről, könyvkereskedőktől kellett beszereznie. A nagy könyvhiány miatt gyakran nem is az unitus, hanem az ortodoxok által kiadott könyveket használták. Néhány évvel korábban épp Olsavszky Mánuel püspök javasolta a királynőnek, hogy minél hamarabb állítson fel nyomdát az egyházmegyében.

53 Az engedély megszerzésének évében, decemberben már el is kezdték a szláv nyelvű ábécéskönyvek nyomtatást. A szláv nyelvű nyomdász kereséséhez Olsavszky Mánueltől kértek segítséget, 50 Erről így emlékezik meg 1752-ben kelt végrendeletében: „Hoc addito ad Novum, hogy az melly példa nélkül való megbetsülhetetlen hívségeit mutatta hozzám Plenipotentiáriusom Mélts Rácz Demeter nem csak néhai édes Társom idejében, hanem az ólta mind gyermekeimnek csecsemőségből fel és ki nevelésében, Istenem és lelkem szerént javaslom, hogy ha csak fele adósságom, melly úgy az egy fiamra néz, kifizetéséig, az édes fiam minden úttal móddal és kedveséssel is igyekezzék ő Kigyelmét az Plenipotentiariuságban meg tartani, mert maga hamar követendő kárával fog romlását jószágának, jövedelmének, mostani új módi idegeny Tisztek alatt tapasztalni, erre azért mind kérem, mind intem, 's amennyiben lehet ex vi aquisitionis kötelezem is a fiamot, sőt ha az édes Lányaim ebben gátlásra inkább, mint segedelmére lennének a' fiamnak, nagy háládatlan. Ha azért az akaratomat tellyesíti a' fiam azon jóságáért ne véllye hogy általam le volna kötelezve, mert a' melly kevés adományom van kezénél az eddig tett hasznát sem éri fel Szolgálattyának, és úgy is mind pénziben került, következő képen ha fel nem vállalhatná és ezen szolgálatot a jószág, életéig vetessék a kezibül ő Kigyelmének." (MOL P 392, 8. fiók lad. 8/2 No. 195.) 51 1755. október 21-én kelt. A levelet idézi és fordította ÉBLE 1891. 22. 52 Eredetije egy szép, nagy pecsétes pergamen (MOL P 392 Törzsanyag 8. fiók lad. 8/2. No 201.). Szövegét kiadta ÉBLE 1891. 85-87. A liturgikus könyvek problematikájáról lásd HODINKA 1909. 787-813. 53 346