A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter (MOL P 398, 185. d., 82225.). A per részleteiről a másik Zékány fiú, János levelei kicsit bővebben tájékoztatnak. 1784. június 29-én írta Károlyi Antalnak, hogy a munkácsi baziliták ellen folytatott pere újabb fordulatot vett, mivel a szerzetesek egy újabb Instantiát adtak be az uralkodóhoz. Ez minden jel szerint kedvezőtlenül hatott a per állására, ráadásul a baziliták nem hajlandók kiadni neki egy testamentumot (nem tudni, hogy a Zékány Jánoséról vagy már a Rácz Demeteréről van-e szó), ezért Zékány azt kéri a gróftól, hogy legalább ő adja át a Rácz Demeterrel kötött „contractusokat", nyilván, hogy ő is elkészíthesse beadványát. Ebben a levélben körvonalazódnak a Rácz ellen megfogalmazott vádak is: „Excellentiád tud egy dolgot, mellyet én még nem tudok, pedig kellene tudni; hanem még eddig nem tudhattam, de meg taníthat reá a mindeneket tudó Úr Isten, Rácz Demeter bátyámnak is titkára meg tanított ő Szent Felsége, mellyek közül ollyan is lehet hátra, a mellyet Excellentiád jól tud, én ugyan nem törekedtem rajta hogy feszegessem, mert taníttatom a Sz írásból kevéssel meg elégedni. Azért tehát Kegyelmes uram hogy et capra, et caulis maneant, tudgya Excellentiád miben részesült Rácz Demeter halála után két contractusban, azt is tudgya jól, hogy néki a muszka írás, és nem a muszka írás volt hasznára szegény Zékány János maradékinak pedig örökös kárára. Az is lehet tudtára a maga Archivumjából, hogy Rácz Demeternek minden vagyonnya a Szegény Atyáméból volt, melyre hitet is kellene Excellentiádnak (tenni), ha ő Sz Felsége elébe talál menni, de előzze meg mindezeket a keresztényi szeretet, és szedgye össze Excellentiád a magával született generositassat, szegényekre vonszó irgalma tselekedeteit, és másét meg tartani nem kévánó tökéletes lelkiismeretit, és a mit ki tanult azon két contractusból enyémnek lennie, méltóztassék kegyesen ki adni." (MOL P 398, 185. d., 82237.) Ebből a levélből világos, hogy a Zékány fiúk a bazilitákat és Rácz Demetert vádolták apjuk feltételezett vagyonának az eltulajdonításával, amelynek létéről a szóbeli közléseken túl éppen Károlyi Sándor már említett jelentéseiből értesülhettek. Károlyi Antal válaszlevelének másolata is fönnmaradt, amelyben kerek perec visszautasítja, hogy bármiféle titkos „contractusok" léteznének, ezért nem is tudja azokat kiadni (MOL P 1511, 8. d., Zékány János cári nevelővel kapcsolatos iratok, f 8. Kelt Nagykárolyban, 1784. július 2-án). A per még nem érhetett véget, mert Zékány János két év múlva egy elkeseredett és fenyegető hangú levélben újra kérte a feltételezett dokumentumok kiadását (MOL P 398, 185. d., 82239. Karácsfalva, 1786. február 26.). Ezekből a forrásokból nem lehet pontosan rekonstruálni a per folyamát, annyi viszont sejthető, hogy az 1770-es években indított pert a Zékány fiúk először elvesztették és Rácz halála után indították újra, hogy örökségéből részesülhessenek. Azt is megtudjuk, hogy a Károlyiak szolgálatában álló Zékány fiúk Ráczot is jól ismerték, viszonyuk a per kapcsán minden bizonnyal megromolhatott, hiszen Rácz és a baziliták kapcsolata is „gyanúsan" jó volt, mint ahogy Károlyi Antal és Rácz jó kapcsolata mögött is valami titkos szövetséget föltételeztek. A per fényében Basilovits Ráczról írt életrajzának néhány részlete is jobban érthetővé válik. Basilovits nyilván jól ismerte a rendje és a nagy mecénásuk ellen folytatott pert, valószínűleg éppen emiatt felejtett ki minden kompromittáló részletet az életrajzából, nehogy még később is alapot szolgáltathasson a vádaskodásra. Minden bizonnyal ezért szerkesztette a Rácz vagyonosodásáról szóló epizódot is, amelyben nehezen megszerzett, apai „örökségként" igyekezett bemutatni Rácz vagyonát. További kutatások nélkül nehéz Rácz ártatlansága vagy felelőssége mellett állást foglalni, mindenesetre úgy tűnik, hogy a Zékány fiúk nem tudták kellően alátámasztani vádjaikat. Rácz esetében azért elgondolkoztató, hogy éppen az 1730-as években kezd nagyszabású építkezésekbe és vagyonszerzésbe, később pedig éppen ő maga veti majd Károlyi Sándor szemére, hogy szinte semmit sem kapott a Károlyiaktól ezekben az években. 1737 nyarán kezdték el Nagykárolyban az új görög katolikus „orosz kőtemplom építését" Rácz vezetésével. Két év múlva, amikor a templom jobbára készen állt, Rácz a mellette lévő telken 340