A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy XVIIL századi görög katolikus mecénás * Terdik Szilveszter 1. Bevezetés Néhány évvel ezelőtt a Borovszky által szerkesztett Szatmár vármegye monográfiát lapozgatva figyeltem föl a nagykárolyi görög katolikus templomot megörökítő fotóra (BOROVSZKY é.n. 186.). Először is az épületnek a görög katolikus templomok között páratlan építészeti kialakítása lepett meg, később pedig az a tény, hogy a szakirodalomban alig találtam adatot az egykori Munkácsi egyházmegye talán legérdekesebb barokk templomára. Az épület különleges formája már a XVIIL században fölkeltette a külföldi utazók érdeklődését is,

1 a XIX. század végén pedig szintén különleges építészeti megjelenésének köszönhette, hogy a barokk kor emlékeivel még alig foglalkozó magyar műemlékvédelem is fölfigyelt rá.

2 A Műemlékek Országos Bizottsága az 1888. június elsején tartott ülésén a következő indoklással hagyta jóvá a templom felújítására nyújtandó 1000 forintos segélyt: „E templom csak 1730-ban épült fel és így egy akkori ízlésben van díszítve, de más részt alapterve egészen a régi byzanti styl modorában lévén felfogva, e tekintetben Magyarországon ritkítja párját. A hajdani határőrségen kívül hasonló templom-alapterv nálunk nem ismeretes. Ezen okból a bizottság a templomot ritkasága miatt, fenntartásra méltónak tartja és [..] egy ezer forintig terjedő segély engedélyezését ajánlja."

3 (KÖH Könyvtár, MOB Iratok 1888/36. sz.) Persze egy olyan korszakban, amikor a szakmai közönség és a közfelfogás egyaránt másodrangúnak Jelen tanulmány a PPKE HTK karán 2003-ban készített szakdolgozatom átdolgozott változata. Megköszönöm Pallai Béla szatmárnémeti parókusnak, Szőcs Péternek, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettesének, továbbá a nagykárolyi Tódor Istvánnak és feleségének, hogy a szatmári részen folytatott kutatómunkát segítették, valamint Kulcsár Krisztina levéltárosnak és Mordovin Maxim régésznek a beregszászi levéltári kutatáshoz/ban nyújtott önzetlen segítségüket. Az 1-2. kép közzétételének engedélyezését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak, illetve Bardoly Istvánnak, a máriapócsi kegytemplom alaprajzait pedig az egri Érseki Levéltárnak, illetve Kiss Péternek köszönjük. Francois Xaver de Feller luxemburgi jezsuita 1765-ben járt Magyarországon. Nagykárolyban a ruténok templomáról emlékezett meg, melynek különös formája nagyon tetszett neki (GYÖRFFY 1991. 25., 75.). A MOB iktatókönyvei szerint a nagykárolyi „orosz ajkú gör. kath. Hitközség" kérvényt adott be a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, melyben templomuk helyreállításához kértek segélyt. A kérést a MOB 1888. június 1-én tartott ülésén tárgyalta (MOB Iktatókönyv 1888. 32. és 52. dokumentum, amelyek eredetiben nem maradtak fenn, csak az ülés jegyzőkönyve ebből közlünk részletet). Tallós Jenő mérnök 1888-ban tett jelentést az épületről, rajzokat és fényképet küldve az ikonosztázról. Sajnos nem maradtak fenn, pedig a bizottság valószínűleg ezek alapján döntött (FORSTER 1905/15. II. 772.). Akiutalt segélynek köszönhetően a helyreállításban is segédkezett a MOB. A 80-as években már meg is történt a helyreállítás (BOROVSZKY é.n. 181.), viszont Forster csak a MOB 1903-11 közötti működése kapcsán említi, hogy Sztehló Ottó másodépítész megvizsgálta a templomot, illetve helyreállításának Tóth János építész és a nagykárolyi gör. kath. hitközség által bemutatott költségvetését átdolgozta (FORSTER 1905/15. III. 225.). Lux hagyatékában maradt fenn egy méreteket feltüntető vázlatos alaprajz (KÖH Tervtár Lux Hagyaték 02560 - pontos évszám nélkül). NyJAME XL1X. 2007. 333-380. 333