A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Néprajz - Varga János: Közösségi elv és dokumentálás. Baráth Menyhért jándi népi verselő

Közösségi elv és dokumentálás IV A harmadik csak ászt mondogatja. Száradó ruháját gyakran megforgatja. Jaj Istenem fordizsdmeg a sorsúnk Mire még egyszer kel odahaza mossunk. V Negyedik emlegeti kedvessét. Többeken csatáról mondogatnak mesét. Devégre öszhangzik mindegyikünk szava. Jöj el ragyogj rejánk. Szép szabadság napja. Baráth Menyhért 1914. 1918. Egy népi verselő (Baráth Menyhért): Baráth Menyhért jándi születésű és lakos. A hadifogságban Illés József gergelyiugornyai emberrel járt. Hadifogságuk tárgyi dokumentumai a múzeumban. Eredeti kézirat D. 67.43.1. Gyűjtötte: Csiszár Árpád múzeumvezető. Gergelyiugornya, 1967. jún. (Beregi Múzeum Adattára 41. dosszié 153-169.) Ltsz. 5.68. Baráth Menyhért jándi népi verselőnek három verse található meg a Beregi Múzeum gyűjteményében: A hadjáratomba, Hazai vágy, Afojó partján. A versek az I. világháború idején íródtak, csakúgy, mint más beregi népi verselőké, akiknek szintúgy őrzi verseit a Múzeum. Mennyiségre a legnagyobb versgyűjtemény Szabó Jánosé, de Gergely Menyhért beregi parasztköltő verses krónikája is részletesen felidézi a világháború keleti hadszínterén történteket. Meg kell még említenem a tarpai Szász Sándor írásos emlékeit (imák, elmélkedések) is. Afojó partján c. versben megfigyelhetjük, hogy ebben a szövegben miként tűnnek föl azok a jellemzők, amelyeket eddig említettünk a népi verselők és műveik kapcsán. Mennyiben azonosíthatók például a dilettantizmus jegyei? A dilettáns alkotónak nincs irodalmi képzettsége, nem ismeri a versformákat, ezért kizárólag ütemhangsúlyos, párrímes verseket tud írni (nóta, illetve népdal hatása). Ez a vers is ebben a formában íródott: kétütemű, 10 és 12 szótagos sorokból áll, strófaszerkezete négysoros. (Kivétel az 1. versszak utolsó sora, amelyik 11 szótagos.) Kérdés, mennyiben tudatos az ütemek tagolása, hiszen az utolsó versszakban megnő az ütemek száma. Ám ezt értékelhetjük hangulati erősítésként, fokozásként is. Ezt alátámasztja, hogy az utolsó 12-est fölbontja két sorra: két 6 szótagos sor lesz a zárlat. Az érv a tudatosság mellett az, hogy az 1-4. versszakban tartja a kétütemű 10-est, illetve 12-est - még ha ez a szabályosság egy esetben sérül is -, és az 5. versszakban is megmarad a fenti szótagszám. Párrímeket használt: a dilettáns számára a legkönnyebben belátható rímtechnika, az összecsengő sorvégek időbeli távolsága itt a legkisebb, ezért a poétikailag kevésbé tudatos verselőnek viszonylag kevesebb gondot jelent a rímeltetés. Ezzel szemben a keresztrím, ölelkező rím nagyobb poétikai tudatosságot feltételez; ez ráadásul fokozottabban jelentkezik a fejben költött, s csak 319