A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Jakab Attila: Tatárjárás kori kincslelet Tyukod–Bagolyvárról

Tatárjárás kori kincslelet Tyúkod—Bagolyvárról Jakab Attila Bevezetés Tanulmányomban egy, a Jósa András Múzeumban régóta elfekvő anyagot mutatok be, amelynek feldolgozása során kiderült, hogy jóval érdekesebb és nagyobb jelentőségű, mint azt első pillantásra gondolni lehetett. Ez a Tyukod-bagolyvári kincslelet (I. tábla), melyről részletes ismertetés ezidáig még nem jelent meg, mindössze a Régészeti Füzetekben olvasható róla két rövid jelentés Németh Péter tollából (NÉMETH 1971., NÉMETH 1972.). Az ékszerekkel együtt előkerült pénzeket, ezüstlepényeket és -rögöket Gedai István dolgozta fel (GEDAI 1984.). A leletegyüttest Parádi Nándor (PARÁDI 1975. 138.), valamint Mesterházy Károly említi (MESTERHÁZY 1983. 144.). Az előkerülési körülményekről és a tárgyakról legutóbb „A tatárjárás " című kiállítási katalógusban jelent meg rövid ismertetés (JAKAB 2007.).

1 Az előkerülés körülményei A kincsleletet a falutól nyugatra fekvő Bagolyvár dűlőben találták 1970-7l-ben. Az előkerülési körülményekről azonban a Jósa András Múzeumban nem maradt fenn dokumentáció.

2 Az adatokat abból a levélből ismerhetjük meg, amelyet Németh Péter a Magyar Nemzeti Múzeumnak írt 1970 decemberében (MNM Éremtár-Irattár 125/1970.). Ebben egy Csanda-Zalavári-féle fémkeresőt kért egy hozzáértő emberrel egyetemben a további kutatásokhoz. A múzeum Gedai Istvánt (MNM Éremtár) és Horváth Bélát (MNM Középkori Osztály) küldte ki a műszerrel. A levélből kiderül, hogy 1970 őszén Bíró Sándor tyukodi lakos a Bagolyvár nevű határrészben lévő földjén krumplit ásott, amikor 5 éves kisfia rábukkant az első érmekre. Felesége tovább keresgélt, így került elő az első három ezüströg. A megtalálók tovább nem kutattak, hanem egy érme kivételével átadták a leleteket az - azóta elhunyt - dr. Szalay Zsigmond tyukodi jogtanácsosnak, aki felismerve azok értékét, értesítette a múzeumot. A helyszínre Németh Péter szállt ki, aki több érmét is talált a területen. Sűrűsödésük alapján egy 60x1 m-es területet tárt fel 40-50 cm mélységig, a bolygatatlan agyagos altalajig. Mintegy 150 érmet, öt „ezüstlepényt" és „rúdtöredéket" - ezek közül egy egész volt -, valamint egy ezüst lánctöredéket és egy ezüst karperecet találtak. Ezt követően került sor az említett levél megírására. A területet 1971-ben még egyszer átvizsgálták, így került elő a többi tárgy. 1 A leletanyag átengedését, a feldolgozás lehetőségét Németh Péternek köszönöm. 2 Mindössze a megtalálónak járó jutalom kiutalásáról őrzi a múzeum Németh Péter egy 1970 decemberében kelt levelét, amely a Gazdasági Hivatalnak szól arról, hogy 400 Ft-ot fizessenek ki 156 db érméért és 3 db ezüströgért (JAM Adattár 87. 104.). NyJAME XLIX. 2007. 247-296. 247