A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Nagy Márta: Késő bronzkori településrészlet Nyíregyházán

megegyezett az árokból ismert kerámiákkal. A Tesco területéről említhető edénytípusok közül kevés alkalmas a közelebbi kormeghatározásra. Főként kihajló peremű, tojásdad testű fazekak kerültek elő, több esetben lapos fogóbütyökkel, valamint kihajló peremű, rövid nyakú vagy egyenes peremű mély, félgömbös testű tálak. Ezek az edényformák a késő bronzkor végén általánosan elterjedtek. Ha csak a térség kultúráit nézzük, megtaláljuk a halomsíros kultúrától a Hajdúbagos/Cehalut csoport és a Berkesz kultúra néven elkülönített leletanyagon át a Gáva kultúra korai és klasszikus időszakáig. Ami a pontosabb datálást segíti, az az edények kidolgozása és készítési technikája (fényezett felületek, fekete-téglaszínű kiégetés), valamint egy peremtöredék, melynek a belső oldala síkozott, illetve olyan oldaltöredékek, melyek díszítése egyértelműen a Gáva kultúra jellegzetességei (bekarcolt ívelt vonalkötegek, ívelt árkolt díszítés, sűrű fonatszerű peremárkolás). Ezek alapján a település a Gáva kultúra korai és klasszikus időszakába is tartozhat. A Shell üzemanyagtöltő állomás területén végzett ásatás anyagának elemzésekor valamivel könnyebb a helyzet, bár itt mindössze három objektum volt késő bronzkori, és közülük egy a két feltáráson átfutó árok. A 166. objektum leletanyagát összehasonlítva a Tesco területéről származó kerámiával feltűnő, hogy ezeken a töredékeken - a halomsíros hatás mellett - még érezhető a középső bronzkori hagyomány, például a talpas bögrén. A gödör leletanyaga a Hajdúbagos/Cehalut csoporthoz köthető. Egy fazéktöredéken megtalálható a függőleges árkolás, illetve az egyik éles válltörésű behúzott peremű tál már a Reinecke BD időszak elejére datálja a gödröt. Ezt az elképzelésemet támasztja alá, hogy néhány típus párhuzama megtalálható a Berkesz jellegű leletanyagokban, nem utolsó sorban a feltárt területhez nagyon közel fekvő Nyíregyháza-Bujtos és Morgó temető lelőhelyen. Hasonló leleteket említhetek Nyírlugosról, melyek a Reinecke BC periódus végére, illetve a BD periódus elejére datálták a települést (NAGY 2005.). A leggazdagabb - és egyben legérdekesebb - leletanyaggal rendelkező objektum az az árok, mely a Tesco és a Schell üzemanyagtöltő állomás területén is átfut, összekötve ezzel a két feltárási területet. Leletei között megtalálhatjuk még a Reinecke BC-BD időszakra keltezhető kerámiákat, köztük a csücskös peremű tál itt megjelenő típusát, a körülárkolt bütykökkel díszített töredékeket, valamint számos olyan formát, amelyek a késő bronzkor folyamán ebben az időszakban általánosan használatban voltak. Ezek a darabok azonban olyan töredékekkel voltak együtt, amelyek már a Reinecke BD periódus végére - HA periódus elejére keltezhetőek (sűrű, függőleges, és ferde kannelúrával díszített edénytöredékek, síkozott peremű fazekak peremtöredékei, éles válltörésű, perem fölé magasodó fülű csésze). Ez a „kevert" leletanyag megfigyelhető volt az ároknak mind a Tesco, mind a Schell kút területére eső szakaszán. Ez alapján gondolom úgy, hogy a két feltárás egyazon települést érintette, amely egy olyan átmeneti fázisból származik, amelynek leletanyaga eddig még nem került elő ebben a térségben. Az értékelés világosabbá tétele érdekében tekintsük át, milyen folyamatok alakították Északkelet-Magyarország késő bronzkorát, és milyen kérdések merülnek fel az újabb leletek előkerülésével kapcsolatban. A Beregi Tiszaháton, a Szamosháton és a Nyírség keleti, északkeleti részén a középső és a késő bronzkor határán, a koszideri periódusban alakult ki a Felsőszőcs kultúra (RétközberencsParomdomb, Pócspetri-Ercsi vár, Jánkmajtis, Nyírmada-Vályogvető, Csenger - MÁTHÉ 1988., BÓNA 1992. 17., TÓTH-MARTA 2005.). A Felsőszőcs kultúra kialakulása után jelentek meg az ÉszakAlföld keleti és a Nyírség nyugati részén az észak-alföldi halomsíros kultúra hordozói (Egyek kultúra), a Nyírség déli részén pedig a Hajdúbagos/Cehalut csoport leletanyagával találkozhatunk. Korábban a kutatás úgy tartotta, hogy a Hajdúbagos/Cehalut csoport a Hajdúság déli részétől Nyírlugosig terjeszkedett, ahol megállította a Felsőszőcs kultúra népe (BÓNA 1993. 82.). A korábbi kutatások már bebizonyították, hogy mind a Felsőszőcs kultúra (Nyírmada-Vályogvető - TÓTH-MARTA