A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Patay Róbert: Kora és középső rézkori sírok Panyolán

Kora és középső rézkori sírok Panyolán Bodrogkeresztúri kultúra A sír és a leletek 4 leírása: 72. sír: A sír foltja az eredeti nyesés alatt 10-15 cm-rel bizonytalanul jelentkezett. A sírgödör szélessége 70 cm. A váz igen rossz állapotú, valószínűleg a jobb oldalán feküdt és karja alapján erősen zsugorí­tott helyzetű lehetett. A medencétől lefelé a csontok hiányoztak, mivel a sírt itt egy későbbi gödör ásásakor elpusztították. A lejjebb fekvő hosszúcsont töredék is a sírhoz tartozhatott. Tájolása: K-NY. Mellékletek: 1. A koponyától északra világosszürke és szürke foltos, homokkal soványított tál. Nya­ka és pereme enyhén kihajló, hasvonalán 4 kis hegyes, átfúrt bütyök ül, alja behúzott, egyenesre vá­gott. Pá.: 17 cm, Fá.: 4,5 cm, M.: 8,7 cm, a bütykök Sz.: 1-1,4 cm (XIII. tábla 1.). 2. A tálban volt egy világosbarna, szürke foltos, homokkal soványított füles csésze. Két füle letört, pereme hiányos, nyaka enyhén tölcséres, hasvonala hangsúlyos, alja behúzott, omphalosos. Nyakán körben bekarcol­va vízszintes, párhuzamos vonalak futnak, amelyek a füleknél megszakadnak. Ezek alatt az edény mindkét oldalán egymással szembe állított, ferde vonalkötegek húzódnak. M.: 7,7 cm, Fá.: 11,4 cm (XIII. tábla 2.). Temetkezési szokások A sír csak töredékes állapotban maradt meg (3. kép 3.). Tájolása kelet-nyugati lehetett, ez a kultúrában általános tájolási irány (PATAY 1975. 36.). A jobb oldali fektetés alapján feltételezhet­jük, hogy férfi nyugodott a sírban. A megmaradt edénymellékletek a koponya mellől kerültek elő. Mellékletek A 72. sír mindkét edénye a bodrogkeresztúri kultúra jellegzetes típusa (PATAY 1975. 21-22., 25-26.). A kétfülű csésze (XIII. tábla 2.) jó párhuzama származik Tiszakeszi-Fáykertből, az 1. szá­mú sírból (PATAY 1957. 38-39. 1.1. 2.). A kétfülű csészék megtalálhatók több olyan temetőben, ame­lyet a bodrogkeresztúri kultúra korai szakaszába sorolnak, így Tiszakeszi-Fáykert mellett pl. Ma­gyarhomorog-Kónyadombon (PATAY 1975B. VII. t. 9., IX. t. 4. stb), Tiszavalk-Tetesen (PATAY 1978. 11. ábr. 4., 27. ábr. 2., 5., 18. stb.), a pusztaistvánházi (HILLEBRANDT 1929. Taf. I. 9., Taf. II. 1.) és a Szentes-kistőkei temetők korai fázishoz sorolt sírjaiban (PATAY 1943. 1.1. 9., 3. t. 6., 8. stb.) stb. Szintén a fáykerti 1. sírból került elő a panyolai sír táljának párhuzama (PATAY 1957. 32., I. t. 1.) (XIII. tábla 1.). A táltípus a tiszavalki (PATAY 1978. 11. ábra 12., 16. ábra 2., 22. ábra 19., 27. ábra 5.) és a magyarhomorogi (PATAY 1975B. 229., VI. t. 6., X. t. 11.) temetők anyagában jellemző. Mind­két edény formát a kultúra korai fázisának tipikus anyagaként értékelik (PATAY 1957. 39., PATAY 1975B. 230., 239-240.). Értékelés A bodrogkeresztúri kultúra sírja a tiszapolgári sírcsoporttól délnyugatra, mintegy 90 méter­re került elő (1. kép 2.). Megmaradt leleteinek párhuzamai alapján a sírt a bodrogkeresztúri kultúra legkorábbi, A. fázisába lehet sorolni. JAM ltsz.: 2003.335.1-2. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom