A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Tudománytörténet - Mártonné Vattai Anikó–Soósné Csernák Zsuzsa–Bene János: A Jósa András Múzeum és látogatói
A Jósa András Múzeum és látogatói száma - mint már említettük - a korábbi évek 13.000 fős látogatottságából egyből 31.400 főre ugrott. 1962-ben - mint mindenütt az országban - a múzeumok az illető Megyei Tanácsok kezelésébe kerültek, s a tanácsosítással a nyíregyházi Jósa András Múzeum egyben a kialakuló megyei múzeumi szervezet központi intézményévé, megyei múzeummá is vált. „A Szabolcs-Szatmár megyei múzeumok szervezetének kialakítása" című dokumentum szerint a tanácsosításkor a megyei múzeumi szervezethez a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a nyírbátori Bárhori István Múzeum és pontosabb megnevezés nélküli helytörténeti múzeumok, helyi gyűjtemények tartoztak. Az irat szerint: „Szabolcs-Szatmár megyei múzeumok fenntartását és fejlesztését Szabolcs-Szatmár Megye Tanácsa VB. biztosítja. A szervezet a megyei költségvetésen belül önálló költségvetési cím. A Megyei Tanács Művelődési Osztálya a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok munkáját közvetlenül irányítja és ebből eredő feladatait alsóbb szakigazgatási szervekre át nem ruházhatja. A Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok igazgatója a Jósa András Múzeum vezetője. A megyei múzeum igazgatóját a művelődésügyi miniszterrel egyetértve a Megyei Tanács VB. nevezi ki. Az igazgató a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok szakmai és gazdasági tevékenységéért felelős. Felügyeletet gyakorol a helyi gyűjtemények felett. A Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályával egyetértve kinevezi a múzeumok igazgatóit és tudományos munkatársait. A többi dolgozót a múzeumok igazgatói nevezik ki." 1962. június 23-án dr. Csallány Dezső jelentésében az alábbiakról számolt be: ,y4 múzeum a korábbi egyszemélyes intézményből annyira felfejlődött, hogy ma már 1 régész, 1 történész, 1 szellemi néprajzos, 1 tárgyi néprajzos, 1 restaurátor, 1 adminisztrátor, 2 hivatalsegéd, 6 teremőr, összesen 14 alkalmazott látja el a szolgálatot az Egyház u. 15. és a Malinovszkij utca 6. szám alatti épületben. A raktári anyag túlzsúfoltsága folytán kiállítási helyhiány állott elő, amit csak úgy lehetett megoldani, hogy a tanácsok segítségével a Malinovszkij utca 6. számú épületet kaptuk meg állandó régészeti, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti kiállításaink részére. A nívós kiállítás megnyitása 1960-ban történt... Bár a Jósa András Múzeum két épületben kapott helyet, mégis a kiállítási termek és raktárak együttes térfogata légköbméterben 6255 m 3 . Ezzel a múzeumunk a vidéki múzeumok sorában a 32. helyen áll, akkor, mikor 100.000-en felüli tárgyállomány mennyiségénél fogva a 4. helyre sorozhatjuk: Pécs, Szeged, Székesfehérvár után. Tehát ma az ország egyik legnagyobb, legrégibb és legfejlődőbb múzeuma, amely még mindig helyhiányban szenved." A látogatók számát tekintve akkor a Jósa András Múzeum előkelő helyen, a 18-dikon állt a vidéki múzeumok között. 1963-ra azonban ismét romlott a helyzet. ,^i kiállítási épületet jelenleg zárva tartjuk, mivel a statikai vizsgálatok szerint a többszöri átalakítások megbontották az eredetileg lakóháznak készült épület statikai egyensúlyát és ezért a középső főfalon repedések keletkeztek. E vizsgálat szerint a földszinti termeket kisebb felújítással újra igénybe lehet venni. Az emeleti kiállítási termek használatához részletesebb statikai felülvizsgálatra van szükség." - áll az 1963. évről szóló jelentésben. Az is olvasható még ott, hogy a kiállításokat sokkal többen keresték fel, mint a megelőző években. Ez a változatos tárlatoknak, a múzeumi propaganda szélesítésének köszönhető, elmondhatjuk, hogy a múzeumok, a múzeumok munkája a megye dolgozói előtt eléggé ismeretessé vált, a múzeumok egyre szélesebb körű népművelői tevékenységet fejtenek ki." A kiállítótermeket 1963. november 24-én zárták be. 1964-ben a Jósa András Múzeum személyi állománya 21 főre gyarapodott, ebből 7 muzeológus (2 régész, 2 történész, 3 néprajzos), 1 restaurátor, és 13 fő adminisztratív dolgozó (gazdasági előadó, könyvtáros, teremőr) volt. Abban az évben éppen a felújítás miatt csak néhány kisebb kiállítást rendeztek. Az állandó régészeti kiállítás 1965. június 24-én megnyílt, a következő évben pedig állandó néprajzi és helytörténeti résszel egészült ki, melyeket 1967. február 12-én adtak át a nagyközönségnek. November 6-án az októberi szocialista forradalom emlékére készült egy központi
