A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - †Korek József: Emlékeimből (Szabolcs-Szatmár megye, 1975) (Jegyzetekkel ellátta Németh Péter)

Emlékeimből visszament, de csak azt látta, hogy a földmunkákkal hogyan ássák szét az új medret a már félig kész duzzasztógáthoz. Itt szűrtem le azt a tapasztalatot, hogy ha lesz Tisza II., így nem szabad majd dolgozni! Sokat jártam Szabolcsban, talán jobban ismerem, mint sok szabolcsi. Köszönthettem a 100. születésnapját a Jósa András Múzeumnak 1968-ban, megismertem Jósa András Andrea leányát, részt vehettem a régészeti-művészettörténeti vándorgyűlésen Nyíregyházán [1965-ben], amikor az elhúzódó, semmitmondó előadások után 4 órakor szinte az egész gyülekezet kivonult és a Sóstónál találkoztunk. Oroszlán [Zoltán]

12 prof. ugyan ferdén nézett másnap, amikor Fehérgyarmaton nem jutott hely számára a híres szatmári halpaprikás elfogyasztására. Részt vettem Dienes István beiktatásán,

13 majd egy éves futása után Németh Péter királyságát ünnepeltük. Áldoztunk Györffy György részvételével a szabolcsi földvárban, ahová taxin jöttek Budapestről.

14 Meglátogattam a koedukált [szabolcsi] ásatást, amit a már nem nagyon aktív megyei főelőadó, a minden lében kanál [Papp] Guszti irigyelt.

15 Megkóstoltuk Kahler [Frigyes] tanácsvezető bíró

16 fóliás tűzdelt csirkéjét, és sokszor tettünk látogatást a tokaji és bodrogkeresztúri plébánosok

17 pincéjében. Hogy mi lesz a múzeumi szervezettel? Megáll a kocsi! A régi templomot, a pártbizottság házát megörökölte a múzeum és a levéltár, ezzel a [megyei] tanács azt hiszi, minden adósságát letörlesztette. Persze tett ő már eleget, most az igazgató dolga a bizonyítás. Nyírbátorban Állami díjas múzeumigazgató szervez, saját maga ugyan keveset produkált, ami történt, abban mások aprómunkája és a Boni gyár kitűnő szeszkülönlegességei játsszák a főszerepet. Aki jó erőben és igazán bírja, annak a szövetkezeti [VOSZK] főzde ószilvóriumát ajánlom a jövőben is. Ez a karrier is megérne egy külön lapot. Jegyzőként indult, jogból doktorált, volt al- és főispáni titkár, majd tanár és múzeumalapító, sőt, őt találták arra is alkalmasnak, hogy az 1. múzeumi Állami díjas legyen (Kiss Lajos, Gerevich László és Csatkai Endre Kossuth-díja után). Hogy miért? Mert [Aczél György] elvtársnak megtetszett, nem ért hozzá a Pártbizottság sem, és a Művelődési Minisztérium nem merte kihúzni a jelöltet, mire a [díjat jóváhagyó] Bizottság is bólintott. így néz ki a múzeumi terület megbecsülése, amit azzal is fokoznak, hogy 1975-ben Skoflek István tatai tanár kapja az Állami-díj III. fokozatát a vértesszőlősi munkára. Nem is gratuláltam hozzá, nem akartam Vértes László emlékét sérteni.

18 És ehhez sikerrel asszisztált a Múzeumi Főosztály. Kaphatott volna joggal díjat, mint tanár, de mint 12 Oroszlán Zoltán (1891-1971) régész, egyetemi tanár, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat akkori elnöke. 13 Dienes István régész 1972. január 1-től 1973. május 31-ig állt az Igazgatóság élén. 14 Nem taxin jöttek, ez abban az időben olyan luxus lett volna, amiért fegyelmi járt. A Tokaj-expresszel utaztak Tokajig, onnan hoztam át őket a Megyei Művelődési Központtól elkért mikrobusszal Szabolcsba, első ízben 1968-ban, a kutatási program indításakor. Az Igazgatóságnak ugyanis csak 1975-től volt saját autója (mikrobusza), amelyet az előző évben egy megyei rádiós hónap záróműsorában „imádkozott ki" dr. Pénzes Jánosból, a Megyei Tanács akkori elnökéből máig is kedves barátom, Rapcsányi László, a Magyar Rádió vezetőriportere. 15 Dr. Papp Ágoston (jogász) a Megyei Tanács Művelődési Osztályának főelőadójaként „felügyelte" a múzeumi területet is. 1972-ben egy (általam nem látott) - az ásatási munkások elszállásolását firtató - bejelentésre akart vizsgálatot indítani Szabolcsban, de azt Dienes István igazgatóm leállította. Egyébként dr. Papp 1976-ban a Jósa András Múzeum állományába került, mint múzeumi népművelő. 16 Dr. Kahler Frigyes (ma: Megyei Bíróság, Veszprém) debreceni bíróként - többször gyermekeivel együtt - szinte minden évben látogatója volt a szabolcsi ásatásnak. Egy esti alkalomra emlékezik vissza Korek József. 17 A szerző itt Béres Béla (f 1992 u.) tokaji h. esperes és Kovács Pál (|1974) bodrogkeresztúri plébános urakra gondolt, akiknek vendégszerető plébániáján többször megfordultak a szabolcsi feltárásokat ellenőrző, figyelemmel kísérő szakmabeliek. 1 ° Korek József indulata részben érthető, mert a pártállam valóban nagyon ritkán ismerte el magasabb állami kitüntetéssel a humán - köztük a múzeumi területen - elért kiemelkedő tudományos teljesítményeket. Szalontai Barnabás (1919-1984) nem volt végzett jogász (abszolutóriummal rendelkezett), doktori címét néprajzból szerezte meg 1967-ben. Állami díját 1970-ben kapta, Aczél György előző évi nyírbátori látogatását követően. Villája nem volt, autóját az állami elismerésből vette. Vértes László (1914-1969) ősrégész, az MNM tudományos főmunkatársa. Skoflek Istvánról, az ősnövényzet kutatójáról írott elismerő szavait ld. Vértes László: Kavicsösvény. Gondolat Kiadó, Budapest 1969. 23. skk. 485