A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Történelem - Tóthné Bordé Katalin: A Jóba család és nyomdája. Egy háromgenerációs nyomdászcsalád története

A Jóba család és nyomdája Egy háromgenerációs nyomdászcsalád története Tóthné Bordé Katalin A Piringer és Jóba Társcég A nyomdaalapítás alapvető feltételei közé tartozik, hogy megfelelőek legyenek egy adott település gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyai. Ezek egyrészt megélhetést biztosítottak a nyomdásznak, másrészt szükségessé is tették a nyomdalétesítést. Nem volt ez másképp Szabolcs vármegyében sem. A polgárosodás vitathatatlan jeleként Nyíregyházán is megjelentek a kiegyezés után a nyomdák, illetve a helyi lapok (BUZINKAY 1993. 61-62.). Nyíregyháza legelső nyomdája 1866 végén kezdte meg a működését Dobay Sándor vezetésével. 0 nyomtatta Nyíregyháza első hírlapját is A Nyír, majd a harmadik számtól Nyír címmel (SzSzBMÖL IV. B. 255. K. 6303/1866., LÁSZLÓ 2002. 218.). Maurer Károly hozta létre Nyíregyháza második officináját, a „Közlöny" nyomdát 1874 nyarán a Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlöny előállítására (SzSzBMÖL V. B. 186. K. 3141/1874., LÁSZLÓ 2002. 310-311.). 1879. október 14-én alapított közös céget Jóba Elek és Piringer János azzal a céllal, hogy nyomdájukban lapot is előállítsanak. így indulhatott meg a Szabolcsi Hírlap, társadalmi hetilap 1879. november 2-án. A Szabolcsi Hírlap csupán egy évig élt. 1880. november 28-án megszűnt, és 1880. december 16-ától beleolvadt a Nyírvidékbe, amelyet a két nyomdász 1880. április l-jén indított meg (SzSzBMÖL V. B. 186. K. 9288/1879., LÁSZLÓ 2002. 7., 297-298., 237-238.). Mindketten szakképzettek voltak, és már hosszú nyomdász múltra tekinthettek vissza. A Csengery Sámuel-féle Szarvas u. 118. szám alatti házban nyitották meg iparüzletüket, amelyet kézi és gyorssajtóval szereltek fel (SzSzBMÖL V. B. 186. K. 9288/1879.). Nyomdájuk gyors tempóban fejlődött. 1883 júniusában kibérelték a város tulajdonában levő új városházi 14. és 15. bolthelyiséget (SzSzBMÖL V. B. 186. III. 877/1894.). Kezdetben maguk a tulajdonosok dolgoztak néhány alkalmazottal. Hamarosan elérték, hogy az egész vármegyéből kaptak megrendeléseket (HÁGER 1929. 197-198.). Közös kiadványaik voltak: mások mellett a már említett Szabolcsi Hírlap, majd a Nyírvidék. Szép számmal nyomtak iskolai értesítőket is. A nyomdavállalat mind jobban prosperált, és 1884-ben már sokkal jelentősebb volt, mint az akkor már tíz éve működő „Közlöny" nyomda (SzSzBMÖL XV. 6. Nyíregyháza, 23/a és 24. köt., LÁSZLÓ 1984. 45^7.,72-73.). A két barát közös munkálkodása csak négy és fél esztendeig tartott. A tulajdonosok 1884. április 2-án teljes egyetértésben feloszlatták a társcéget, és annak Piringer Jánost illető részét Jóba Elek megvásárolta (Adásvételi szerződés negyedik Jóba Elek

1 magántulajdonában). A Jóba-nyomdát 1884. április 5-én jegyezték be hivatalosan. A változásról a Nyírvidékbcn tájékoztatták olvasóikat 1884. április 13-án (SzSzBMÖL V B. 186. K. 3327/1884., VERTSE 1928. 237.). 1 A nyomdaalapító dédunokájára vonatkozóan lásd a 2. jegyzetet! NyJAMÉ XLVIII. 2006. 461^72. 46l