A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Történelem - Ulrich Attila: A kislétai éremlelet
Ulrich Attila váltási arányuk nem egyezett meg a limitációk árfolyamával. 1695-ben Lipót császár rendelete a florenariosnak (forintnak) is nevezett guldinerek árfolyamát 52 és fél krajcárban határozta meg (105 dénár) és külön kiemelte, hogy ezt az árfolyamot a kereskedelemben is szigorúan be kell tartani. 1 A Kassai Kamara szintén 1695 nyarán kiadott leiratában a guldinerek árát a kereskedelem számára 35 poltúrában szabta meg az 1693-ban történt szabályozásra hivatkozva. 2 A következő év elején ismét panasz merült fel a forintok forgalma ellen, sőt a helyzet súlyosbodott, mivel azokat „ az országlakosok és a szegény emberek" csak 8-12 garas közt vették el (48-72 dénár!), de a hivatalos kurzusa 15 garas vagy 45 krajcár, vagyis 90 dénár volt. 3 Sem Lipót rendeletei, sem pedig a Kamara által küldött más levelek nem tettek említést a guldinerek származási helyéről. Ennek ellenére szóljunk néhány szót a lengyel 2/3-ad tallérokról, amelyek közül néhány darab a kislétai leletben is megtalálható. Egy 1663-ban kelt lengyel pénzrendelet bízta meg Andreas Timpfet azzal, hogy guldeneket készítsen 8 latos ezüstből egyenként 30 garas értékben. Timpf a brombergi pénzverdében három év alatt 6 millió guldent vert, elárasztva velük a környező területeket. A népies nevén timpfnek (timfa) is nevezett fizetőeszköz azonban nem ért 13 garasnál többet, viszont kényszerárfolyamon az eredeti értékben kellett elfogadni. 4 Első lépésként Poroszországból tiltották ki - így a Magyar Királyság és Erdély felé exportálták ezeket a magyar bor, szarvasmarha, az erdélyi ásványkincsek ellenértékeként -, majd az árfolyama megállapodott az ortok 18 garasos árfolyamánál. Mivel ténylegesen az ort ekkor már nem érte a tallér negyedét, mint verésének kezdetekor, hanem ötödét, majd hatodát, ez ahhoz vezetett, hogy a lengyel pénznevekben is változás következett be, így II. Ágost (1697-1733) idejében a gulden már csak az 1/6 tallért jelentette (GUMOWSKI 1960. 68.). Az éremlelet további részét kisebb értékű váltópénzek alkotják, amelynek zömét a Lengyel Királyság pénzei teszik ki (134 db - 41,87%). Ebből a 6 garasok száma a legmagasabb, összesen 92 db. Ezen felül találunk még a leletben 23 poltúrát, 8 ortot, 3 db 30 garasos forintot vagy zlotot, 2 dutkát és 1 garast is. Ez a lelet is bizonyítja, hogy a lengyel pénzek típus szerint nagy változáson mentek keresztül a XVII. század elejéhez képest. Mint látható, a 6 garasok forgalma a legjelentősebb. Az 1500-as évek végén - 1600-as évek elején nagy tömegben forgó dutkák szinte teljesen eltűntek a pénzforgalomból, mint pénztípus is. A polturák viszonylag magas aránya jelzi, hogy bár forgalmuk jelentősen csökkent, mégis túlvészelték a század változásait, és forgalmuk a lengyel pénzek között még közel a századfordulóhoz is jelentősnek mondható. Az ortok és a zlotok ennek a kornak az elemei. A XVII. századi források gyakran foglalkoznak a lengyel pénzek nagy tömegű beáramlásával és káros hatásaival. Ezek közül is ki kell emelnünk a dutkának nevezett(!) kettős lengyel garasokat - duplices Polonices vulgo Duthik -, melyek értékét 6 krajcárról (12 dénár) 5 krajcárra (10 dénárra) szállították le. A fenti esetben - és a XVII. század végén általában - a dutkán már nem a lengyel vagy az annak a mintájára készített háromgarasost, hanem a nagy értékcsökkenések miatt a 1 SzSzBMÖL IV.A.l. Fasc. 113. No. 104. 1695., Bécs november 5., „...Florenarios autem externos ad sinem...decurrentis...pro Cruciferis quinquaginta duobus cum dimidio ad hue in commercio seu cursu suo reliqui... " 2 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 113. No. 106. 1695., Kassa július 5. 3 SzSzBMÖL IV.A.l. Fasc. 114. No. 3., 1696., Bécs március 3. „...eiusmodiflorenarios, a nonnulli Regnicolis et misera Plebe, duntaxat ad octo, novem, decern, aut undecim et duodecim grossos... Dominus monetarys pro quindecim grossis, sive Cruciferis quadraginta quinqe passim erogari... "Az idézett szövegből a következő értékarány következik: 1 garas = 6 dénár, 1 krajcár = 2 dénár, 1 garas = 3 krajcár. 4 „...Timpfe hatten, obwohl ihr Wert 13 Groschen nicht überschritt, einen Zwangkurs von 30 Groschen... " (GUMOWSKI 1960. 58. ); „...Es ist bekannt, dass in Bromberg die Hauptmasse der polnischen Guldenstücke geprägt wurde, die in drei Jahren 6.000.000 Stück berechnet wurde. Diese Gulden waren eigentliche Kreditmünzen, die dem Reich über die Kriesenzeit hinweg helfen sollten... " (GUMOWSKI 1960. 60.) 444
