A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Fábián László: A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi

Fábián László nem ismerte a leltárt, ezért bizonyos következtetései tévesek voltak (pl. a kápolna használati ideje). Bár a leltár és a Gallus által feltárt alaprajzok is két kastélyt mutatnak, az utca felőli kastélyról semmi érdemleges adat nem szól, legalábbis nem ismerünk ilyet. Mikor építették és ki, és miért, hiszen már volt egy régebbi, nagyobb kastély, amelyet laktak? Az is érdekes, mint a leltárból látjuk, hogy az öregebb kastély 1713-ban szinte még lakható volt - szék, asztal, ágy a helyén stb. -, míg az utca felőli, méreteiben is tekintélyes másik épület romokban állt. Milyen okok miatt ment az jobban tönkre, olyannyira, hogy már lakni sem lehetett, s ahogy az 1713-as leltár írta „ ...ahogy a romokból ki lehetett venni"? Az ásatás után az egész terepet planírozták, a törmeléket a laposabb helyekre vitték, illetve a kitermelt kőalap és a falak helyét tömték be vele. Ezután gyümölcsfákkal ültették be, s a dombnak nyoma sem maradt. 1945 után házhelyeknek kiparcellázták (6-7. kép). 2006 májusában építkezéskor, pince ásásakor a hajdani várárok északi része pontosan behatárolhatóvá vált. Ezt a téglatörmelékes betöltés, és az alatta húzódó 30^40 cm vastag kékes iszapréteg mutatta. 6. kép A volt Kastélydomb egy 1894-es térképen. Jól látható az egykori árokrendszer. A kastélyok alaprajza utólag beillesztve Fig. 6 The former Castle Hill on a map from 1894. The old ditch system is well recognisable. The ground plan of the mansions was inserted in addition 288