A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Fábián László: A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi

A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi Az írott források XV-XVIII. századi adatai több esetben is megerősítik, hogy a ma már eltűnt egykorú várkastélyok szerkezet - és valószínűleg formák - tekintetében is a bátori és vajai példák alapján képzelhetők el (4. kép). Melith Pál Csengerben 1585ben épített kastélya (5. kép) az 1713-as részletes leírás alapján igen sok tekintetben egyezett a vajai központi palotával (négyszögletű alaprajz, három szint, belső falépcső, boltozott pince, szobák elosztása stb.). Olyan részletekre is fény derült, melyek Vaján már nincsenek meg (palánkkal megerősített árokrendszer, kapuépület, felvonóhíd, gazdasági épületek). Ilyenformán képzelhető el a többi, hasonló jellegű kastély és udvarház is (pl. a Lónyayak kastélya Lónyán - 1440 és Vásárosnaményban - 1558, a János Zsigmond által elfoglalt kastélyok Tiszaszentmártonban és Vámosatyán, Beszterec kúriája stb.). Ugyancsak kétemeletes, alápincézett, árnyékszékkel ellátott, négyszögű épület volt a Rozsályi Kun család által talán még a XV század második felében elkezdett, de bizonyára csupán a XVI-XVII. századra kialakított várkastély, 5. kép A Melith-kastély alaprajza Gallus Sándor 1935-ös ásatása alapján Fig. 5 The ground plan of the Melith Mansion on the basis of Sándor Gallus' excavation of 1935 mely négy sarokbástya által védett udvaron állt. Az együttest ott is árok vette körül. A középső főépület - e vidéken szokatlanul - terméskőből készült (ENTZ 1986. 195.). De térjünk vissza az 1713-as kastélyleírásra, melyet a minél teljesebb kép láttatásáért teljes egészében közlök. „ Van itt egy kastély, mely négyszögletű kövekből áll, három kőből való kéménnyel, s ezt a revulució (értsd a kurucháború) erőszakkal részben romba döntötte. Ali három szintből 285