A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Jakab Attila: Bronzkorpuszok a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében

Bronzkorpuszok a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében Befejezésként még felhívom a figyelmet egy furcsaságra. A múzeum gyűjteményébe ugyan közel 150 éve kerülnek be tárgyak, mégis oltár- és/vagy körmeneti keresztekből mindössze kettőt ismerünk a mai megye területéről, hiszen a közölt darabok a teljes megyei anyagot felölelik. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy tudomásunk van még egy limoges-i keresztről, melynek lelőhelyeként Szabolcs megyét jelöli meg a szakirodalom (LOVAG 1979. 15., 49. lla-b. kép). A magángyűjteményben őrzött darab előkerüléséről azonban közelebbi adatunk nincs. Visszatérve a fent bemutatott két biztosan Szabolcs megyei példányra, mindenképpen kevésnek tűnik az előfordulás, amit nem magyarázhatunk csak a kutatás viszonylagos hiányával. Ennek ellentmond az is, hogy az egyik legkorábbi írásos emlékünk, a százdi apátság alapítólevele (1067) éppen a mai megye területén fekvő Zsurkról említi annak kápolnáját. Az egyházszervezés és a templomalapítás a területünkön már igen korán elkezdődött. Ezt tanúsítja a szabolcsi ispánsági központban található Szűz Mária tiszteletére szentelt egyház mellett a Nagyecsed határában lévő Sárvármonostorának XI. század második harmadára datált temploma is, vagy a cégényi monostor, amelyet 1146-1181 között építettek. Ezeken a reprezentatív, előkelők által emelt templomokon kívül még jó néhány városban és faluban épített korai - részben mai napig álló - Árpád-kori templomot ismerünk a megye területéről (összefoglalóan: NÉMETH 2000. 5-12.). Ennek kapcsán talán felvethető az a lehetőség, hogy a terület viszonylagos elszigeteltsége és periférikus elhelyezkedése biztosíthatta a tatárjárástól részben megkímélt területeken a korábbi liturgikus tárgyak további használatát, amelyek így csak jóval később (fokozatosan) pusztultak el, mint az ország más területein. Ezzel megmagyarázható lenne az is, hogy itt miért nem kerültek elő (a múzeum tulajdonába) a más területeken az elpusztult tárgyak pótlására előszeretettel használt, import limoges-i típusú tárgyak.

16 Irodalom ALISP. JEL. 1901. [Jósa András:] Szabolcsvármegye közönségéhez 9200/1901. számú tiszteletteljes jelentése Szabolcsvármegye alispánjának Szabolcsvármegye 1900. II. félévi közigazgatásának állapotáról. Nyíregyháza 1901. 100. BÓNA 1986. Bóna István: Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896). In: Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László - Mócsy András. Akadémiai Kiadó, Budapest 1986. 107-234. CSÁNKI I. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1890. EBENBÖCH 1871. Ebenböch Ferenc: Románkori oltárkereszt. ArchKözl 8. 1871. 108-113. FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. Fehér Géza - Ery Kinga - Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Szerk. Gerevich László. Régészeti Tanulmányok II. Akadémiai Kiadó, Budapest 1962. A cikk lektorálásáért és a készítés során adott hasznos tanácsokért Lovag Zsuzsának, Kiss Etelének és Németh Péternek tartozom köszönettel. A rajzokat Benke Zsolt, a fényképeket Boros György, a térképet Veszprémi László készítette. 277