A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Jakab Attila: Bronzkorpuszok a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében

Bronzkorpuszok a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében A településekre vonatkozó forrásadatok Peceszentmárton

8 A falu Nagyváradtól délre, mintegy 6 km-re található. A település a váradi püspök 1291-94 között készült számadásában szerepel először, amikor is egy idevaló embert említenek 7 köböl gabonával. Papja 1332-ben, illetve 1336-37-ben évi 14 garas pápai tizedet fizetett (CSÁNKI I. 624., GYÖRFFY I. 669-670.). A falu keletkezése időpontjának megállapításához megpróbáltam a helynevet megvizsgálni. Mező András a templomcímeket viselő helynevek feldolgozása során több mint 1300 példát gyűjtött össze a témával kapcsolatban (MEZŐ 1996.). A Szentmárton elnevezésre 106 adatot hoz fel, amelyek között néhány nehezen értelmezhető is van (MEZŐ 1996. 152-161.). Ezek sem változtatnak azonban azon a tényen, hogy a szent neveket tartalmazó helynevek közül a Márton nevet viselő a negyedik leggyakrabban előforduló. A titulusokat viselő helynevek időrendje két okból problematikus. Egyrészt - néhány kivételtől eltekintve - a patrocínium nevét viselő települések időrendje meglehetősen bizonytalan. Másrészt a forrásokban feltűnő, szent neveket viselő falvak olykor csak később vették fel a szent nevét, de maga a falu jóval korábban létesült. Magának a Szentmárton névnek első hitelesnek tűnő említése egy 1067-re keltezett, 1267ben átírt oklevélben maradt fenn. A Szentmárton helységnév feltűnik a váradi tüzes vas-próba jegyzékben is. A XIII. század második fele és a XIV. század első fele az a korszak, amikor a patrocíniumi helynévadás tömegessé vált (MEZŐ 1996. 231-236. - további irodalommal). Mint láttuk, ekkor tűnik fel a korpusz lelőhelyeként számon tartott Peceszentmárton is a forrásokban. Mindezeket figyelembe véve nem lehet kizárni - de bizonyítani sem -, hogy a település esetleg jóval korábban létesült, s a korpusz talán e korai templom felszereléséhez tartozott. Az azonosítást megnehezíti, hogy a falu középkori temploma és temetője nem ismert és a falu területéről sem került elő egyetlen középkori lelet sem. Ma is fennálló temploma az újkorban épült.

9 Petneháza A község Nyíregyházától északkeletre, mintegy 40 km-re fekszik. A települést először 1330-ban említik (MAKSAI 1940. 195.). Domonkos nevű papja 1332-ben 5, 1333-ban és 1334-ben 4-4 garas pápai tizedet fizet. Telepítője a Terecséről való Petenye (< Péter), akit már 1329-ben említenek (MEZŐ-NÉMETH 1972. 104.). Egyháza 1370-ben szerepel először a forrásokban (SZABOLCS-SZATMÁR 1987. 266.). Templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték, melynek titulusa először 1429-ben tűnik fel (MEZŐ 2003. 182., templomának alaprajza: SZABOLCS-SZATMÁR 1987. 268.). Határában található Bagda település, amelynek neve 1282-ben tűnik fel az idevaló Illés ispán nevében, akinek birtokát ugyanezen évben Mérgesddel határosnak mondják egy hamis oklevélben. Neve valószínűleg a régi Bogda-Bagda személynévből ered a szláv eredetű Bogdánból (MEZŐ-NÉMETH 1972. 104.). A határában keresendő egy Iklód nevű település is, melyet először 1371-ben említenek egy idevaló nemes nevében (MEZŐ-NÉMETH 1972. 104.). Nevének eredete meglehetősen bizonytalan (MEZŐ-NÉMETH 1972. 59.). ° A település középkori neve Szentmárton, az 1913-as Helynévtárban már Váradszentmárton néven szerepel, de Fényes Eleknél még a Pecze-Szent-Márton elnevezést találjuk; ennek előtagját az itt folyó kis patakról vette (MHSZ 1998. 629.). " Az utóbbi adatokat Lakatos Attila nagyváradi régész szíves szóbeli közléséből ismerem. 273