A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Berendi Erzsébet: A Nyírtura–Várrét közelében (Nyíregyháza, keleti elkerülő őt 37. lelőhely) feltárt szarmata településrészlet állatcsont leletei

A Nyírtura—Várrét közelében (Nyíregyháza, keleti elkerülő út 37. lelőhely) feltárt szarmata településrészlet állatcsont leletei Berendi Erzsébet A Nyírtura-Várrét közelében, a Nyíregyházát keletről elkerülő út megelőző feltárása során feltárt császárkori településrészletről

1 származó állatcsontok száma kicsi, megtartásuk pedig rendkívül gyenge. A területen a talajvíz magasan van és volt az idők folyamán. A csontok állapota alapján elmondható, hogy a talaj és talajvíz vastartalma magas volt - a csontok nagy része ugyanis elég erős exfoliációt és limonitos elszíneződést mutat. Az objektumok nagy részéből kormeghatározásra alkalmas leletanyag nem került elő. A 98 objektumból 18 volt biztosan császárkori, így csupán valószínűsíthető, hogy a teljes archaeozoológiai anyag egy időszakból származik.

2 Mennyiségi elemzés Állatcsontot mindössze 15 objektum tartalmazott. Említésre méltó mennyiségű csontanyag azonban csupán 9-10 esetben került elő. A lelőhelyről mintegy 400-430 (átlag 415) csontot gyűjtöttek be nagyon töredékes állapotban. Említhető még 5 darab csigaház (57. objektum), azonban ezeknek régészeti jelentősége bizonytalan. A csontok nagy része töredékes, ezek összeragasztása és a nem determinálható szilánkok selejtezése után 162 darab csont és csonttöredék maradt,

3 közülük 11 darab objektumhoz nem köthető szórvány. A selejtezett kb. 230-240 szilánk többsége nagy valószínűséggel a megmaradt töredékekhez tartozhatott, illetve eleve szilánkokra tört elemek voltak (5-ös mállási fokkal). Az elkövetkezendőkben az ugyanazon egyedhez tartozó csontelemeket számbelileg is egyben tárgyalom, ez a kutyák esetében mutat észrevehető számbeli eltérést. A csontanyagnak mindössze 22 darabja volt többé-kevésbé teljes, a többi elem töredék vagy szilánk (NNISP=kb. 393: kb. 94,6%). Az átlag 415 csontlelet közül 262 determinálható (NISP=262: 62,8%), ebből 220 elem kutyához tartozott. (Ebből 136 - többnyire apróra tört koponyaszilánkot - selejteztünk, NISPcanis= 220: 53.01%.) A maradék 67 más háziállathoz tartozó csont közül 39 elem determinálható (NISPdom=39: 58,2%, MNE=31, MNE/NISPátiag=0,79). A töredékesség és a determinálhatatlanság mértéke főként a talajminőség függvénye (a beágyazódás ideje alatt a csontok sokat rongálódtak, száradás után a csontszerkezet legtöbb esetben szétesett). A lelőhely állatállományát 100%-ban háziállatok alkotják. A csontok 53%-a kutyához tartozott, ez a determinálható csontelemek 84%-át teszi ki. Minthogy ez csontelemekre vonatkozik, és A feltárás körülményeire vonatkozóan 1. Pintye Gábor cikkét ugyanebben a kötetben! Egyetlen objektum utalt arra, hogy talán korábbi település is lehetett itt: a 4. gödörben őskori leletek fordultak elő. Jósa András Múzeum 2005.37.1-66. leltári számon tartjuk nyilván. NyJAME XLVIII. 2006. 255-260. 255