A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról)

Az első szarmaták az Alföldön 2. kép A Kárpát-medence korai szarmata arany fülbevalóinak elterjedése 1: Békéscsaba-Oszőlők (KŐHEGYI 1985. 268. I. tábla 13-14.), 2: Cegléd határa (KŐHEGYI 1985. 270.

1. tábla 15.), 3: Eger vidéke (KŐHEGYI 1985. 271. II. tábla 2-3.), 4: Füzesabony-Kastély dűlő I. 60. és 150. sír (FARKAS 2000. 15., 17. 10. kép 1-2., 12. kép 1-2.), 5: Káposztásmegyer (KŐHEGYI 1985. 307. IX. tábla 1-2.), 6: Kecel-Csukástó (KŐHEGYI 1985. 278. III. tábla 8-9.), 7: Kelebia-Vermesjárás (KŐHEGYI 1985. 279., 281. IV. tábla 1-4.) (2 együttes / 2 assemblages), 8: Kiskunfélegyháza-Kecskeméti út (KŐHEGYI 1985. 286-288. VI. tábla 11.), 9: Kiskunmajsa-Kuklás Jenő földje (KŐHEGYI 1985. 290. VI. tábla 18.), 10: Mezőcsát-Kintelen szőlők (KŐHEGYI 1985. 292. VI. tábla 20-21.), 11: Monor vidéke (KŐHEGYI 1985. 294. VII. tábla 1-2.), 12: Pusztamonostor-Útépítés (KŐHEGYI 1985. 297.), 13: Regőcze-Idina (KŐHEGYI 1985. 299.), 14: Szank-Móricgát (KŐHEGYI 1985. 326. XIV. tábla 1-2.), 15: Szolnok-Szőlősi halom (KŐHEGYI 1985. 300. VII. tábla 20.), 16: Tatárszentgyörgy (KŐHEGYI 1985. 301. VII. tábla 26.), 17. Dunakeszi-Székesdűlő (a BTM 2005-ös időszaki kiállítása alapján / after the temporary exhibition of the Museum of History of Budapest in 2005) Fig. 2 Spread of early Sarmatian earrings in the Carpathian Basin jellemzőek. Ez ideig egyetlen hasonló darabot sikerült találnunk. Ez egy granulált ékszer Zavetnoje (Krím) lelőhelyről (BOGDANOVA 1989. 40-41. Tabl. XII: 3.). Ugyanakkor az alföldi korai szarmaták egyik legelterjedtebb ékszertípusa. A korai arany fülbevalók között ritkábban fordult elő a drótrátétes változat (Eger vidéke, Káposztásmegyer és Kecel-Csukástó; a többi ismeretlen lelőhelyű). Ennek a variánsnak - ha nem is túl nagy számban - előfordulnak párhuzamai a keleti területen. A legtöbb a krími késő szkíta 213