A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon
A badeni kultúráról — rendhagyó módon faluból származók voltak. Bárhogyan is: a badeni kultúrán belüli konfliktushelyzetek pórul jártjai, akik a közösségen belüli vagy közösségek közötti erőszak áldozatául estek (HORVÁTH 2004., ZOFFMANN 2004.). Nem úgy tűnik, hogy ezek az emberek véletlenül pusztultak el, és ha már így történt, mintegy szívességet tettek közösségüknek azzal, hogy tetemüket áldozatul használhatták. Az 1489. gödör ötös temetkezésének esetében a 37. számú, 23-27 éves férfi gerinccsigolyájába ékelődve, szinte belekövesedve egy háromszögletű nyílhegyet találtunk (HORVÁTH 2004c. 98.). Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezt az embert szándékosan megölték: íjjal lenyilazták (15. kép) A legérdekesebb esetekben az áldozati gödrökben több rétegben helyeztek el áldozatot, általában az emberi tetemek mellett állati tetemeket is. Balatonöszödön az 1612. gödörben felül öt kutyát, középen egy kisgyermeket, legalul több mint harminc juhot (értelmezési lehetőség: birkanyáj a bojtárral és terelőkutyáival? - 16. kép) bontottunk ki; a 426. gödörben két nőt, egy szarvasmarhát, alatta kecskebakot és egyéb kiskérődzőket, a legalsó szinten egy nagytermetű férfit hátán csecsemővel (értelmezési lehetőség: apa gyermekével, a hozzá tartozó asszonyaival és állataival?). Hogyan lehetséges, hogy ennyi életet és ekkora vagyonokat herdáljanak el egy-egy rítus során? Valójában ennyire gazdag volt ez a kor? Egy nyáj egyszeri alkalomból való feláldozása a leggazdagabb kultúra esetében is csak egyet jelenthet: nem egy ember felajánlását, hanem egy egész faluközösségét. Itt azonban újra vissza kell utalnunk arra a megállapításra, hogy a badeni kultúrán belül kimutatható a javak birtoklásának és elosztásának egyenlőtlensége. Az állati áldozatok esetében feltételezhetjük, hogy az áldozati állatok nagy részét azok az emberek ajánlották fel a közösség számára, akiknek ebből a legtöbb volt - tehát a vagyonosabb réteg. Voltak tehát előnyei, de hátrányai is annak, ha valaki tekintéllyel bírt saját közösségén belül. Folytassuk a korszak talán leghíresebb példájával: Ötzivel, a, jégemberrel" (Alpok, Olaszország és Ausztria határán). A badeni kultúra idején élt (Kr.e. 3350-3100), gleccserbe fagyott ember a korszak egyetlen lelete, ahol az emberi testet még ma is annak teljes fizikai valójában vizsgálhatjuk, lévén egy mumifikálódott holttest, amelynek ruházata, használati eszközei, de bőre, belső szervei is teljesen épen maradtak a jégben konzerválódva. Ma már biztosan állíthatjuk - CT és egyéb vizsgálatok alapján -, hogy Ötzit meggyilkolták. Halálát sebei, a vérveszteség, valamint a fagy okozta. Az is biztos azonban, hogy Ötzi is megsebesítette támadóját/támadóit, erről árulkodik a nyílhegyein és késén levő, az övétől eltérő DNS-t mutató emberi vér (LEITNER 2000.). Lehet ez egy groteszk véletlen? Láthattuk, nem kell a bolsanoi havasokig elmenni, hogy az erőszak jeleit felfedezzük a korszak társadalmában. A közösségen belüli erőszak a „békésnek és hosszú életűnek tartott" badeni kultúra idején és területén egyáltalán nem volt ritka eset (17. kép). 56 A különböző kultúrájú közösségek közötti konfliktusokra is hozhatunk példát. A badeni kultúrával részben egyidős késő Tripolje kultúra Uszatovo variánsa a Prut-Dnyeszter-Bug folyók között, és nyugatabbra az Al-Duna és Moldávia területén terjedt el (Kr.e. 3780-3320). Az Uszatovo társadalmat katonai irányítású főnökségként írják le, elsősorban állattartással, főleg ló és 56 Erőszakos sérülés nyomait mutatták ki a Ludanice, Michelsberg, Altheim, tölcséres szájú edények, gömbamfórás és zsinegdíszes edények kultúrájában is emberi csontvázakon (VENCL 2004.). A badeni kultúrán belül itt tárgyalhatjuk az ún. tömegsírokat, mint pl. Nitriánsky Hrádok-Zámecek, Balatonboglár, Lichtenwörth, Leobersdorf, Palotabozsok. Sokszor közvetett adatok is utalhatnak erőszakra: E. Neustupny pl. a vikleticei zsinegdíszes kultúra temetőjében végzett demográfiai elemzés során megállapította, hogy a 15-30 év közötti férfiak 15%-kal gyakrabban haltak, mint ahogy az természetes haláluk időpontja szerint következne, és ennek okát háborúskodásokban való részvételükkel magyarázta (VENCL 2004. 64.). Tulajdonképpen az erőszakosságokra és háborúskodásra adott egyik válaszreakció lehet a magaslati, védett/erődített települések megjelenése is a badeni kultúrában. A településeken előkerült emberi áldozatok egyfajta értelmezése pedig a népességszabályozás egyik megnyilvánulása is lehetne. 115