A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

A badeni kultúráról — rendhagyó módon Föl tudjuk-e fogni reálisan mekkora különbség lehetett két olyan társadalom fejlődése és környezet átala­kító tevékenysége között, amelyből az egyik (a badeni kultúra előtti kultúrák) csak a saját emberi izomerejét, a másik (a badeni kultúra) vi­szont az állati vonóerőt is ér­tékesítette? Bár korántsem látjuk minden részletét, az el­térés mindenképpen óriási. A népesség tartós növekedése hosszabb távon ellentmondásba kerül az elér­hető források korlátozottsá­gával. A növekedés mecha­nizmusának tehát folyamato­san igazodnia kell a környe­zeti feltételekhez (ezt nevezik környezeti feszültségnek). Semmiféle fejlődés és a leg­nagyszerűbb technikai vív­mányok sem képesek a vég­telenségig növelni a kötött erőforrások hozzáférhetősé­gét. Ennek bizonyítékát látjuk az anyagi kultúra drasz­tikus, szemmel látható és régé­szeti módszerekkel is biztosan követhető megváltozásában a bolerázi fázis és a klasszikus fázis fordulóján. A változás alapjaiban nem rengette meg a kultúrát, sőt, középtávon még további virágzáshoz segítette. Az azonban biztos, hogy nem csak az edény áru esztétikai szempontból történő lecserélé­sére korlátozódott a fordulat: 14. kép Kebles ábrázolások 1: Zürich-Kleiner Hafner (BAUERN 1990. 1. p. 148. Abb. 3. alapján, korai Cortaillod kultúra, Kr.e. 4200^4100 körül), 2a: Balatonőszöd-Temetői-dűlő R-925. réteg, 2b: Balatonőszöd-Temetői dűlő 1088. gödör, 3: Balatonőszöd-Temetői dűlő 247. kemence, 4: Hasanoglan - elektron-arany istennő szobrocska (MUSEUM 30. képe alapján, Kr.e. 2300-2100.) Fig. 14 Depiction of breasts 1: Zürich-Kleiner Hafner (after BAUERN 1990. 1. p. 148. Abb. 3., Early Cortaillod Culture, around 4200^1100 B.C.), 2a: Balatonőszöd-Temetői-dűlő layer R-925, 2b: Balatonőszöd-Temetői-dűlő pit 1088, 3: Balatonőszöd-Temetői-dűlő stove 247, 4: Hasanoglan - goddess figurine out of electrum (after MUSEUM fig. 30, 2300-2100 B.C.) gazdasági, technológiai váltás történhetett, amelyet a fazekasság követett, illetve próbált hozzá alkal­mazkodni, de ez a folyamatnak csak az egyik - talán épp legjelentéktelenebb - epizódja volt. Maga a váltás nem az addigival totálisan ellenkező folyamatként írható le, hanem a korábbinak mintegy továbbfejlesztéseként, tökéletesítéseként. Talán úgy fogalmazhatnánk meg egyértelműbben, hogy 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom