A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon
A badeni kultúráról — rendhagyó módon fajtáiból ekkortájt tenyésztették ki mutációval a szövés-fonásra alkalmas gyapjat adó fajtát. 24 Mindezek a jelenségek teljes mértékben átalakíthattak egy-egy közösséget. 25 Ezt a rendkívül nagy hatású és összetett folyamatot nevezzük a másodlagos termékek forradalmának, illetve a közép-európai térségben „badenizálódási folyamatnak" (SHERRATT 1981., SHERRATT 1983., SHERRATT 2004. 155242.). 26 De itt még nem állhatunk meg! Ugyanis a korszak sajátosságát, amelyet az új vívmányoknak köszönhetett, A. Sherratt rendkívül találóan így foglalta össze: „alcohol and animal traction drinking and driving" (SHERRATT 2004. 30.). Sherratt szerint ugyanis a fenti újításoknak köszönhetően ebben a korszakban találták fel az erjesztéssel készült étel- és italszármazékok előállításának módját is. (Európa ezen részén elsősorban különféle alapanyagból, a gabonafélékből vagy mézből készült sörrel és a kumisszal számolhatunk). Ennek hatása a privát szférában és a társadalmi, kollektív események szintjén, 27 valamint kereskedelmi értékmérőként hihetetlen volt. Megfigyelhetjük ugyanis, hogy a kocsizás („szállítás") általában, és az ital (mint élelemforrás és mint a privát, személyes transzhoz használt drog is: „a szállítmány") összefonódott, és rendkívül mély vallási tartalmat nyert a badeni társadalomban. 28 Milyen gazdálkodást folytattak a badeni kultúra településein élők? A leletek tanúsága szerint a badeni kultúra nagyállattartó jellegű társadalom volt, amelyet változó mértékben egészített ki a földművelés. Ez a következtetés a badeni kultúra kevés közölt településanyaga (annak még kisebb részét képező) állatcsontleleteinek feldolgozásából, a széles körben elterjedt, a badeni kultúra szinte minden településén megtalálható változatos és nagy számú állatáldozatból, és az önálló (halottkultuszban is szerepet játszó) állatplasztikák, valamint állatalakos edények formájában szintén elterjedt állatábrázolások számából vonható le (HORVÁTH 2006A.). Ezt látjuk Balatonőszöd-Temetői-dűlőben is, ahol a szemetesgödrök nagy mennyiségű állatcsontanyaga mellett több mint ötven esetben olyan gödröket tártunk fel (áldozati gödrök), amelyekben egész állati csontvázak feküdtek. Az állatáldozatok között legtöbbször a szarvasmarha fordult elő, különösen kedvelt volt köztük a borjú és a tehén. 29 A feláldozott állatok között a szarvasmarhát a kiskérődzők (juh/kecske), majd a sertés és a kutya követi. Az állatokkal nagyon hasonló 24 Ld. pl. BÖKÖNYI 1974. 166. Valószínűleg a gyapjas juh megjelenésének következménye a leletanyagban feltűnő, a badeni kultúra jellegzetes leletét képviselő új típusú orsógomb megjelenése. Ez természetesen a ruházkodás, textilművesség totális változását is maga után vonta. 25 A lovedu-k életében például az eke bevezetése a munkatársulás újabb formáját hozta létre, amelyben az eketulajdonos, marhatulajdonos és igaerővel nem rendelkezők álltak össze (SÁRKÁNY 1998. 80.). 2 " Tulajdonképpen mindazok a jellegzetességek és vívmányok, amelyeket annak idején Makkay János az Uruk-expanzióval kapcsolatba került késő neolitikus tiszai kultúrának tulajdonított (eke, sarló, központosítás, férfi-istenek stb.) a i4C-eredmények kalibrálása folytán támadt idő-visszacsúszás következtében mára automatikusan a badeni kultúra időszakára datálódnak és értendők. Makkay János ezt az álláspontot az 1970-es évek végétől (elsősorban a nagydoktori disszertációjában - megjelent MAKKAY 1982.) változatlan formában máig képviseli (ld. utoljára például MAKKAY 2003.). 2 ' A. Sherratt szerint a Nitriánsky Hrádok-zámeceki rituális gödör egy ilyen esemény tanúja: a harang alakú, 4 m mélységű, 2,75 m legnagyobb átmérőjű gödörben legalul egy kétfülű amforát és egy egyfülű ivócsészét, fölötte égett réteget, a fölött 10 térdelő helyzetű, kezüket az arcukhoz emelő emberi csontvázat találtak. Ez vagy egy, a helyzethez illő rituális testhelyzet vagy pedig a megfulladás pozíciója, amennyiben az embereket elkábították, megmérgezték. Nyoma sincs zűrzavarnak vagy küzdelemnek. Fölöttük még ugyanebben a rétegben egy kutya csontváza, egy kőbalta és még egy amfora volt. A „kábítószert" valószínűleg az amfora tartalmazta (SHERRATT 2004. 418-419.). 2 ° Kocsimodell és egyben ivócsésze: Budakalász-Luppa csárda 177. sír, 158. sír, Szigetszentmárton (BONDÁR 2004. 1. kép.). Magyarázatukat többen megkísérelték: italáldozat, a halottkultuszban a valódi kocsi helyett modell elhelyezése mint presztízs-szimbólum, votív tárgy a termékenység és a háború istennőjének stb. (SOPRONI 1954. 35., SÜMEGHY 1958., BÓNA 1960. 109., MAKKAY 1963. 13-14., FETTICH 1969. 51., KALICZ 1976. 117.). 2 ^ A korábbi, elsősorban neolitikus kultúrákban a bikaáldozat volt számottevő. 101
