A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Dan Băcueţ-Crişan–Gergely Balázs: Kora Árpád-kori tömegsír Szilágy megyei Bágyon határából

Kora Árpád-kori tömegsír a Szilágy megyei Bágyon határából A sír párhuzamai és keltezése A sír biztos keltezéséhez igen kevés adat áll rendelkezésünkre. Az egyetlen leletként előkerült S végű hajkarika a X. század második felétől általánosan elterjedt a Kárpát-medencében. Párhuzamait a mai Románia területén, Erdélyben a Bánságban és Partiumban is megtaláljuk (pl. a gyulafehérvári -DRAMBÄREAN-RODEAN-GLIGOR-MOGA-ANGHEL 1998. l98.,amaroskarnai B.-HOREDT 1966. Abb. 18: 10., 17., a kolozsmonostori - IAMBOR-MATEI 1979. fig. VII., a hodonyi - DRASOVEAN-TEICUMUNTHAN 1996. fig. LV., LXI., a Zilah—pálvári - BACUET-CRISAN-BÄCUET-CRI§AN 2003. fig. 73/8. leletegyüttesekben). A felsorolt lelőhelyek alátámasztják a sír X-XI. századi datálását. A sír közvetlen közelében, attól kb. 60 méterre Árpád-kori kerámiával keltezhető lakóházak kerültek elő, s bár az objektumok kapcsolata nem tisztázott, kronológiai összetartozásuk valószínűnek tűnik. A bágyonihoz hasonló kora középkori tömegsírt a bulgáriai Kjulevcáról (FIEDLER 1992. Abb. 112: 1.) és a Devnján feltárt 3. számú lelőhelyről (FIEDLER 1992. Abb. 112: 2.) ismerünk, mindkettőt a VIII—XI. századra keltezik. A Kárpát-medencében hasonló Árpád-kori tömegsír Főnyed-Gólyásfán került elő (ARADI 1998. 130. 18. kép). 231 2. kép Bágyon -Doa§te domb, Árpád-kori tömegsír Abb. 2 Badon -Doaçte domb, Arpadenzeitliches Massengrab