A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Nagy Márta: Késő bronzkori település Nyírlugos határában

Késő bronzkori település Nyírlugos határában A Berkesz jellegű leletanyagban is gyakori díszítésmód (KOVÁCS 1967. 16. 15., BOROFFKA 1999. 123.). Szintén középső bronzkori eredetre vezethető vissza a karcolt függőleges vonalköteg díszítés (XI. tábla 5.), mely továbbél a késő bronzkorban is, megtalálható többek között a Hajdúbagos (KOVÁCS 1970. 1. ábra. 8-10., 2. ábra 22.) és a Cehälut. csoport (KACSÓ 1997. Pl. XI. 5., Pl. XII. 1.), valamint a Piliny kultúra (KEMENCZEI 1967. Abb. 1. 10., Abb. 4. 13.) leletein. Ennek egyik variánsa lehet a benyomkodott pontokból induló függőlegesen bekarcolt párhuzamos vonaldísz (VI. tábla 1.), amely az Ottomány kultúrából eredeztethető (GASAJ 1983. Obr. 2. 4., GANCARSKI 1988. Abb. 9. 8.), de megtalálható a Felsőszőcs (DEMETEROVÁ 1984. Pl. XXVIII. 14.) vagy a Piliny kultúra (KEMENCZEI 1967. Abb. 3.4.) leletei között is. Az edények nyakán körbefutó bekarcolt vonalak (VI. tábla 1.), valamint a ferde rovátkolás (V tábla 6.) már halomsíros hatást tükröz, bár az Ottomány kultúrában (ANDRITOIU 1978. Pl. I. 1., 4., GANCARSKI 1988. Abb. 8.), valamint a Hajdúbagos (KOVÁCS 1970. 3. ábra 7., 4. ábra 5., 19.) és Cehälut csoportban (NÉMETI 1978. Fig. 2.1., KACSÓ 1997. Pl. II. 9., Pl. XII. 2.) is megtalálható. A Piliny kultúrában (KEMENCZEI 1967. Abb. 4. 3., 14. Abb. 6. 2.) általános ez a díszítés és továbbél az RD időszakban is (KOVÁCS 1967. Fig. 15. 15.), bár itt már jóval kisebb számban fordul elő. A két függőleges vonal közé bekarcolt hálóminta (XII. tábla 6.) meglehetősen ritka díszítésmód a késő bronzkorban, szórványosan található meg a halomsíros kultúra edényein (KOVÁCS 1966.21. kép), illetve a debreceni edénydepó egyik csücskös peremű tálján (POROSZLAI 1982. II. T. 3.).

7 A bütyökdísz (IV tábla 1., XI. tábla 8., XII. tábla 7., 9., 11.) nagy arányú megjelenése a halomsíros kultúrához köthető (KOVÁCS 1966. 6. kép 10., 11. kép 19., 21. kép 17.), bár az osztott vagy kettős bütyök (IX. tábla 2., XI. tábla 9.) már a Füzesabony kultúra díszítőmotívumai között is megtalálható (Koós 1991.Taf. 5. 11.). A CehäluJ csoport leletei között még szintén jellemző (KACSÓ 1997. Pl. II. 2., Pl. VIII. 9.). A szív alakú csüngőt utánzó plasztikus díszítés (XII. tábla 3., 10.) analógiájával az alsóberecki és a vajdácskái temetőben találkozhatunk (KEMENCZEI 1981. Abb. 7.2., Abb. 9. 3., KEMENCZEI 1984. Taf. LVI. 2., 11.). Ez a csüngőtípus a késő bronzkor első periódusában (RBC) volt gyakori ékszer. Az egyik bögrén jelentkező árkád vagy patkó alakú díszítőmotívum (VI. tábla 1.) az Ottomány kultúrából eredeztethető (NÉMETI 1978.) és megtalálható a Cehälu{ csoport edényein is (NÉMETI 1978. Fig. 9. 7., Fig. 10. 8.). A függőleges kannelúra vagy árkolás (XI. tábla 1-2., 10., XIII. tábla 1-2., 5-7.) alkalmazása már a koszideri periódustól kezdve megfigyelhető, a halomsíros kultúra tápéi leletei között is megtalálható (TROGMAYER 1975. Taf. 22. 245., Taf. 25. 283., Taf. 46. 518: 2., 3.). A MaisbirbaumZohor kör vezető típusai a kannelúrázott hasú korsók, csuprok, bögrék (WILLVONSEDER 1937. Taf. 14. 3-4., 7.). Ez a díszítési mód azonban igazán csak a BD-HA1 átmeneti periódustól válik meghatározóvá és tömeges méretűvé (KŐSZEGI 1988.27-35.). Ekkortól figyelhető meg az a tendencia is, hogy az edények egyre nagyobb felületét töltik ki a kannelúrák különböző típusai (SZABÓ 2002. 20.). A sűrű, függőleges árkolás, amely néhány nyomott gömbtestű, illetve kettős kónikus testű edénytöredéken is megjelenik a nyírlugosi leletanyagban, főként a korai és fiatalabb urnamezős kultúra átmenetének idején lesz jellemző (KŐSZEGI 1988. 37.). Az edények hasának ferde árkolása (XIII. tábla 3.) szintén jellegzetes díszítésmód a BD-HA1 időszakban (CHIDIOSAN-EMŐDI 1983. Fig. 8. 3., HELLEBRANDT 1990. 3. kép 1.). Ez a díszítésmód nyomott gömbtestű edényeken Csórván is előfordul (TROGMAYER 1963. Taf. XVIII. 5., XIX. 23.) és az RD időszak irányába mutat. Nagy számban találkozunk vele a Berkesz jellegű leletanyagban (KOVÁCS 1967. Fig. 12. 2, 8-9., Fig. 14. 10., Fig. 16. 5-6., 10., 12.), valamint a Piliny kultúra fiatal fázisában (KEMENCZEI 1981. Abb. 2. 20.) is, ahol a BD periódus anyagi kultúráját (Piliny II.) főként az különbözteti meg az előző időszaktól, hogy az 7 Ez a díszítésmód feltűnik a Wietenberg kultúra III. fázisának edényein is, bár itt általában nem a függőleges, hanem a vízszintesen bekarcolt két vonal közé elhelyezett hálóminta a gyakoribb (ORDENTLICH 1968. Abb. 6. 9., 7. 5-6., CHIDIOSW 1974. Pl. I. 7.).