A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Néprajz - Jakab Attila: A téglavetésről

Jakab Attila Az égetés során állandóan figyelni kellett a kemencét, nehogy túl magas vagy túl alacsony legyen a hőmérséklet. A megfelelő hőmérséklet megállapítása nem volt könnyű feladat. Pásztor Péter, téglaégető mester így nyilatkozott erről: „Titka volt - mondta kurtán. - Nem mértük. Érezni kellett és látni kellett. A színéről állapítottuk meg. Ha piros volt, akkor nem volt jó. Akkor volt jó, ha délibábos volt." (HARKAI 1983. 108.

У 9. kép Tábori kemence rakása (HARKAI 1983. 105. 76. kép alapján) Abb. 9 Errichtung eines Feldofens (nach HARKAI 1983, 105, Abb. 76) 10. kép Tábori kemence tapasztás előtt. A képen jól látható a kemence két párkánya (HARKAI 1983. 105. 77. kép alapján) Abb. 10 Feldofen vor dem Anwerfen, gut sichtbar sind Bild die beiden Ofensimse (nach HARKAI 1983, 105, Abb. 77) 11. kép Tábori kemence szerkezete (HARKAI 1983. 95. 72. kép alapján) Abb. 11 Konstruktion eines Feldofens (nach HARKAI 1983, 95, Abb. 72) 5 Л nádudvari fazekasok a hagyományos edényégetésnél a kemencéből felszálló füst színéből tudták megállapítani, hogy mekkora a hőmérséklet a kemence belsejében. Ez azért volt fontos, mert ha alacsony volt a hőmérséklet, akkor az edény nem lett víztartó, ha túl maaas volt. az edény salakosodon, fazekas Ferenc szóbeli közlése 1997-ben Kulcsár Valériának. Az adatot neki köszönhetem. 356