A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Bálint Marianna: Előzetes jelentés a Kiszombor–Nagyszentmiklósi úton végzett kora Árpád-kori falufeltárásról

Előzetes jelentés a Kiszombor-Nagyszentmiklósi úton végzett kora Árpád-kori falufeltárásról síkjából kissé kiugró másik cölöplyuk volt megfigyelhető. Átmérője a ház padlószintjén 23 cm, oldala rézsűs, lefelé szűkül és egyre inkább háromszög alakú lesz a metszete. Mélysége a nyesett felszíntől számítva 32 cm. Ez a cölöplyuk a ház délkeleti sarkától 150 cm-re található északkeleti irányban. Az 1. objektum padlószintjének elbontása után jelentkezett a ház déli oldalfala mellett, a ház gödrén kívül, a déli oldalfal közepén, a faltól 11 cm-re délre egy szabályos kör alaprajzú cölöplyuk. Átmérője 28 cm, oldala függőleges, alja egyenes, mélysége a nyesett felszíntől számítva 32 cm. A házhoz tartozó kemence nagy valószínűséggel az északnyugati sarokban keresendő, erre utalt a szelvény falán megfigyelt paticsos omladék. 20. objektum (5. kép) A település korai fázisához tartozó ház. Korára utal, hogy vágja a 65. objektum. Móra Ferenc legkeletibb kutatóárka átvágta az épületet és elpusztította annak keleti részét. Szabályos négyzet alaprajzú, lekerekített sarkú ház, délnyugati sarkához kapcsolódó kemencével. A ház gödre nagyon kis alapterületű, 254x220 cm. Ez a legkisebb lakógödör a lelőhelyen. Alig mélyedt az altalajba, mélysége a nyesett felszíntől számítva 20 cm. Keleti oldala 70°-kal tér el az északi iránytól kelet felé. Oldala függőleges volt, alján letapasztott padlót figyeltünk meg, a padlószinten sok faszénnel és korommal. A ház északnyugati negyedében a padlószintről induló nagy ovális munkagödör jelentkezett, melynek átmérője 86x106 cm, mélysége a padlószinttől számítva 54 cm. A munkagödör kissé méhkas alakú, alja íves, gömbölyű. Apadiószinten a munkagödör északi, északnyugati részén 44 cm széles, a padlószinttől számított 21 cm mélységű félköríves kiugrás, „ülőke" csatlakozik hozzá. A gödör betöltése laza, morzsalékos, sok faszénnel. A ház gödrén belül a tetőszerkezet tartására szolgáló oszlop helyét jelző cölöplyukat nem találtunk. A ház délnyugati sarkában, a ház nyugati oldalfalának síkjából kinyúlik a ház fűtését szolgáló kemence. Már a folt szintjén jelentkezett a kemence oldalfalának vékony, átégett, paticsos csíkja. A kemence ovális, kb. 66x62 cm. A később épült 65. ház éppen a kemence szélét vágta el. A kemence szája egy alacsony agyagpadkával kapcsolódott a házhoz. A sütőfelületre zuhanva nagy, téglalap alakúra faragott köveket bontottunk ki. Felületükön égésnyomok látszottak, ami arra utal, hogy a kemence boltozatának megerősítését szolgálhatták. A kövek felszedése után 48x52 cm-es, ovális, gyengén átégett sütőfelületet figyeltünk meg. Ez 1 cm vastagon égett át, sem kerámiát, sem állatcsontot nem tapasztottak bele. A ház betöltéséből nagyon kevés, igen apró, erősen kopott kerámiatöredék került elő. A ház padlószintjén semmilyen leletet nem találtunk. 65. objektum (6. kép) Az objektum az Árpád-kori település általunk megfigyelt területének legnyugatabbra eső háza. Szabályos négyzet alaprajzú, lekerekített sarkú ház, északnyugati sarkában tapasztott agyagkemencével. A ház gödre 355x350 cm. Nyugati oldalfala 30°-kal tér el az északi iránytól kelet felé. Meglehetősen sekély, mélysége a nyesett felszíntől számítva 13 cm. Oldala függőleges. Kibontottuk a letapasztott padlót, amelyet a ház teljes területén meg tudtunk figyelni. A ház közepén kis ovális, 42x35 cm-es foltban a padló vörösre átégett. Elképzelhető, hogy szabad tűzhely nyoma. A 65. objektumnál az Árpád-kori telepásatások során megfigyelt, általánosnak mondható ágasfás-szelemenes tetőmegoldás nyomait figyeltük meg. Az északi és déli oldal mentén, az oldalfal közepén a padlószinttől induló, a tetőszerkezetet tartó ágasfákra utaló cölöplyukakat találtunk. Mindkét