A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Bálint Marianna: Előzetes jelentés a Kiszombor–Nagyszentmiklósi úton végzett kora Árpád-kori falufeltárásról

Előzetes jelentés a Kiszombor-Nagyszentmiklósi úton végzett kora Árpád-kori falufeltárásról Bálint Marianna A település házai

1 A Kiszombor határában található kora Árpád-kori településrészlet feltárásához az ott nyitandó új állandó határátkelőhöz vezető út szélesítése adott alkalmat. A beruházást megelőző ásatásra 2000. március 8-a és július 3 l-e között került sor Kürti Béla vezetésével.

2 A lelőhely Kiszombor délkeleti határában, a román határ felé, a Nagyszentmiklósra vezető országút két oldalán, a községben található körforgalmi csomóponttól 2600 méterre délre található (1. kép). A lelőhely a Maros árterének szélén húzódik. A település környezete északkelet-délnyugat irányú patakmedrekkel sűrűn tagolt. A második katonai felmérés e területről készült térképén (XXXVIII. 62.) még jól látszanak az egykori vízfolyások medrei. Az egyik patak északnyugati partján mintegy 800 méteres hosszúságban terül el az Árpád-kori falu (2. kép). A Hadtörténeti Intézet archívumában őrzött, az 1950-es években készült légifotók alapján a Nagyszentmiklósi út mentén elsősorban annak déli oldalán - három nagy települési góc figyelhető meg egymás közelében. A megelőző feltárás során a legdélebbre eső település kutatására volt lehetőség, annak is csak az északkeleti szélét érintette az ásatás. A lelőhely Móra Ferenc múzeumi tevékenysége során már a század első felében ismertté vált (KÜRTI 2002. 15.). A Nagyszentmiklósi úttal párhuzamos csatorna ásásakor késő avar temető sírjait tárta fel (MÓRA 1982. 357-359.). Az 1980-as évek második felében a település régészeti topográfiájának és történetének megírása során Vizi Márta folytatott terepbejárást, amikor bronzkori és szarmata edénytöredékek mellett Árpád-kori cserepeket is gyűjtött a lelőhelyen (Vízi 1985.). A 2000. évi ásatás alkalmával kora bronzkori, késő avar és újkori objektumok mellett egy kora Árpád-kori település részlete került napvilágra (KÜRTI 2002. 17.). Az Árpád-kori település objektumait elsősorban a lelőhely keleti részén lehetett megfigyelni. A feltárt 350x8 méteres felületen nagyszámú árok, gödör, valamint cölöplyuk mellett kilenc ház maradványát sikerült részben vagy teljesen feltárni. A házaknál két esetben megfigyelt szuperpozíció alapján legalább két települési fázist lehet elkülöníteni az Árpád-kori falu életében. Az ásatás befejezése óta nagyon rövid idő telt el, így ez alkalommal nem vállalkozom az ásatáson előkerült objektumok részletes bemutatására és a megfigyelt jelenségek, valamint a felszínre került leletanyag részletekbe menő elemzésére. Az előzetes jelentésben a lelőhelyen megfigyelt változatos szerkezetű házakat mutatom be. ' A tanulmány a 2000 szeptemberében Székesfehérváron megrendezett, „A népvándorlás kor fiatal kutatóinak" XI. összejövetelén elhangzott előadás írott változata. 2 Ezúton szeretnék köszönetet mondani Kürti Bélának, az ásatás vezetőjének az Árpád-kori település publikálási jogának átengedéséért. NyJAMÉ XLVII. 2005. 215-228. 215