A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszavasvári–Aranykerti táblán (Dienes István ásatása nyomán)

Honfoglalás kori temető Tiszavasvári-Aranykerti táblán a sírjából csak igen szerény további leletek (lócsontok, lószerszám) kerültek elő. Noha a temetkezést felbukkanása után a bányamester s más munkások megpiszkálták, a csontok nagy része eredeti helyén maradt, s a napok múltán a helyszínre érkező Dienes Istvánnak még volt lehetősége a finomabb bontást elvégeznie. Nem számolhatunk tehát nagyobb mennyiségű lelet elkallódásával, hiszen közülük néhány veret bizonyosan megmaradt, vagy a csontokon patina formájában nyomot hagyott volna. Úgy tűnik, hasonló jelenséggel szembesülünk, mint a kétélű kardos sírok esetében: a drága alkalmasint igen finoman megmunkált és díszített - fegyvereket többnyire szerény mellékletek társaságában találjuk. A jelenség pontos magyarázatát ma még nem ismerjük, de tény: arany- vagy aranyozott ezüstszereiékes, tausírozott vagy más módon díszített szablyát az eddig előkerült honfoglalás kori leletek között másutt ilyen szegényes sírból nem ismerünk. A fegyverek, ékszerek, ruhadíszek, lovas sírok tekintetében egyáltalán nem szegényes tiszavasvári temető nem bővelkedik méltóságjelvényekben. Mindössze két sírból kerültek elő az öv fém diszítményei. А В sírt a homokbányászás során teljesen feldúlták, az onnan megmentett két nyúlánk bronzveret egy öv lecsüngő végét ékesíthette (I. tábla 5.). Azt már soha nem fogjuk megtudni, hogy hány további övveret kallódhatott el onnan. A rendkívül kopott veretek mintázata ma máieléggé nehezen követhető, a feltehetőleg félpalmettákkal ékesített szegély egy tömött ötlevelű palmettát övezett. E véreteknek egyetlen párhuzamát ismerem a honfoglalás kori leletanyagból: mint arra feljegyzései alapján már Dienes István is felfigyelt, a tiszavasvári veretek nagyon hasonlóak lehettek a Szarvas-Tessedik utcában feltárt temetőrészlet 8. sírjából előkerült, ugyancsak bronzból öntött, de kevésbé kopott övkészlet keskeny véreiéihez (DIENES 1989. 448., 70. t., LANGÓ 2000Л. 308-310.). A szarvasi sírokat a X. századon belül nehéz pontosabban keltezni, néhány lelet azonban (trapéz alakú vállas kengyel, pödrött végű huzalkarperec) arra utal, hogy inkább a X. század második felében kerülhettek a földbe (LANGÓ 2000A. 287-3 15.). 15. kép Tiszavasvári-Aranykerti tábla, az 1. sírban talált [ szablya alsó függesztőfüle Abb. 15 Tiszavasvári-Aranykerti tábla, untere Hängeöse des im Grab 1 gefundenen Säbels 181