A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszavasvári–Aranykerti táblán (Dienes István ásatása nyomán)

Honfoglalás kori temető Tiszavasvári-Aranykerti táblán lábszárcsont. 2. Az alsó állkapocs mellett líra alakú bronzcsat vastüskével, h: 2,5 cm, sz: 3 cm (X. tábla 10.). 3. íjvégcsontok. Az íj felső végének egyik csontborítása a koponya jobb oldala mellett feküdt (párja nem került a sírba), az alsó végének csontlemez párja a jobb térd és lábszárcsont mellett került elő. Ijmarkolatcsontok nem voltak a sírban. Az íjvégcsontok közti legnagyobb távolság 160 cm. Az eredeti helyzetükben fekvő csontlemezeken a húr beakasztására szolgáló vájat észak felé nézett, tehát az íj nyugalmi helyzetben került a sírba. A töredékes íj csontok felső vége kiszélesedik (XI. tábla 1-4.). 4. A jobb felkar alsó harmada mellett, szorosan egymás mellett 5 db töredékes vas nyílcsúcs. Az épebben maradt darabok közül egy rövid vágóélű, deltoid alakú, egy hosszú vágóélü deltoid alakú, egy rombusz alakú, a másik kettő típusa nem határozható meg (XI. tábla 14-19.). 5. A nyílcsúcsok és a váz között a nyíltartó tegez bal oldalának a vasalását 56 cm hosszan figyelte meg az ásató. Közülük csak néhány töredéket lehetett felszedni. A nyílcsúcsok hegyétől 82 cm-re, a jobb térd mellett feküdt a tegez fenékpántjának egy kis töredéke (XI. tábla 5-13.). 6. A jobb alkarcsontok és a tegezvasalások között, valamint a jobb combcsont felső harmada felett egy-egy háromosztású küllős, bronz szíjelosztó karika, átm.: 3,3 cm (X. tábla 11-12.). 7. A tegezvasalások alsó vége alatt, a jobb combcsont felső harmada mellett öntött bronz szíj vég, elülső oldalával a sírfenék irányába fordulva. Hoszszanti szegélyét kettős borda díszíti, egyenes végénél három bimbómotívum látható. A bordák által közrefogott sávot egy nagyobb és egy kisebb háromlevelű palmetta ékesíti. Felerősítésére a szíjvég hátoldalán a középtengelyben elhelyezett három szegecs szolgált. H: 4,3 cm, sz: 1,8 cm (X. tábla 9.). 8. A két hátsó ló lábszárcsont között igen töredékes, körte alakú vas kengyelpár. Ötszög alakú fülük hoszszú nyakkal kapcsolódik a rombusz átmetszetű szárakhoz. ívelt talpukat nem erősítették meg bordákkal (XII. tábla 1-2.). 9. A ló hátsó lábcsontjai mellett kétkarikás csikózabla töredékei (XII. tábla 3.). 8. sír: Mélysége 120 cm, hossza nem mérhető, a váz hossza sem mérhető, tájolása NyK(?). 52-58 éves férfi korabeli rablás során teljesen feldúlt sírja. A rablógödör foltja 260x140 cm volt. Mellékletek: 1. Eredeti helyén csak a sír keleti végében elhelyezett három ló lábszárcsontot találták. A lókoponyát a sír kirablása során ki is dobhatták a sírgödörből, mert a feltárás során még töredékeire sem akadt rá az ásató. 2. A sír ÉK-i végében a ló lábszárcsontok mellett egy zablakarika feküdt (XIII. tábla 13.). 3. Az előbbitől keletebbre ovális vas hevedercsat töredékei (XIII. tábla 12.). 4. A sír DK-i sarkában rossz megtartású, töredékes vas kengyelpár. Az egyik kengyel vállába kovácsolt fülű, széles szárú, talpán három bordával, a másik körte alakú, ugyancsak lapos szárú (XIII. tábla 14-15.) A sírgödörben szétszórva, különböző szinten az alábbi leletek kerültek elő: 5. íj markolatcsontja és két íjvégcsont darabjai (XIII. tábla 4-6.). 6. Nyílcsúcsok töredékei, egyikük rövid vágóélű, deltoid alakú, a többiből csak a nyéltüskék maradtak meg (XIII. tábla 7-10.). 7. Nyíltartó tegez(?) szerelékei: vaspánt töredéke két bronzszegeccsel átütve (XIII. tábla 2-3.), illetve egy mandula alakú bronztárgy, egyik végén gombos fejű nyúlvánnyal. Felerősítését két bronzszegecs biztosította, melyek áttörték e tárgy felületét. H: 2,9 cm, sz: 1,0 cm, a szegecs h: 0,8 cm. E tárgy lehetett akasztós veret, de tartozhatott a tegez zárószerkezetéhez is, a nyakpánt alatt induló fapálca végére erősítve (XIII. tábla 1.). 8. Fiatal juh jobb felkarcsontja (XIII. tábla 11.). 9. sír: Mélysége 120 cm, hossza nem mérhető, a váz h. 90 cm, tájolása Ny-K 65°. A sír foltja nem látszott. 3-4 éves gyermek közepes megtartású, háton fekvő, nyújtott helyzetű csontváza. Koponyája a jobb oldalára billent. Karjai könyökben kissé széthúzva feküdtek. Mellékletek: 1. A bal bordák és az alsó gerinccsigolyák felett egy-egy palmetta mintás levél alakú csüngő. A csüngők h: 4,2 cm, sz: 3,4 cm (XIV. tábla 1-2.). 2. A jobb medencelapát felett félig egymásra csúszva két kisebb, bemélyített és aranyozott közepű csüngő feküdt. Két oldalt átfúrták őket, így a kaftánra varrott díszként szolgálhattak. Eredetileg ezeket is egy nagyobb tárgyból - talán szügyelőveretből - vágták ki. H: 2,9 cm, sz: 2,9 cm (XIV. tábla 3-4.). 3. Két apró, felszedhetetlen vasmorzsalék volt még a sírban. Az egyiket a bal váll mellett, a másikat a deréktájon fekvő csüngők mellett figyelte meg az ásató.