A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszavasvári–Aranykerti táblán (Dienes István ásatása nyomán)

Honfoglalás kori temető Tiszavasvári-Aranykerti táblán (lábperecek?). Szélük egyenetlen, végük letört. A pántok sz: 0,6-0,8 cm, átm.: 6,1-6,3 cm (II. tábla 1-2). - Dienes István kétkedésére, miszerint három karperec is lett volna a sírban, a bányamester azt mondotta, hogy a két ezüstszalagból készült pánt nem volt a karon, hanem csak „a ruhán, díszként". Dienes I. ásatási naplójában rögzített megjegyzése szerint e tárgyak - ha egyáltalán valóban a megjelölt sírhoz köthetők - inkább lábperecek lehettek, mint a lelőhelyen később feltárt 2. sír esetében. D. sír. 23-40 év közötti nő sírja. A markoló teljesen szétroncsolta és egyes részeit messzebbre tolta. Mellékletek: 1. Lócsontok. 2. Gömbsorcsüngös fülbevalópár csüngőtagjai. A bronz függesztő szálra egymástól mintegy 0,6-07 cm távolságra négy darab, két-két félből préselt aranygömböcskét húztak. A gömböcskék közé a függesztő szálra vékony bronzhuzalokat tekercseltek. A függesztő szál mindkét vége hurokban végződik. H: 6,6 cm. A fülbevaló karikák hiányoznak (II. tábla 4-5.).

? 3. Vékony ezüstlemezből préselt korong alakú rozetta. Közepén kör, majd kereszt alakban négy, csúcsával a perem felé forduló bemélyedő, aranyozott levélminta. Peremét körben hátulról beütögetett pontsorral díszítették. Felerősítésére a levelek csúcsainál fúrt lyukak szolgáltak. Átm.: 4,4 cm (II. tábla 6.). 4. Ezüstlemezből préselt kerek rozetta, szélén kettős -egy nagyobb és egy kisebb kiemelkedő pontsorból alkotott - gyöngykör húzódik. Pereme körben lehajlik, szélén a felvarrásra szolgáló lyukakat alakítottak ki. Töredékes, átm.: 3,1 cm (II. tábla 7.). 5. Bronzból öntött líra alakú csat. Ovális csatkarikáján a - hiányzó - tövis részére vájatot alakítottak ki. A szögletes szíjtartónak hátul hegyesen kiálló sarkai vannak. H: 3,5 cm, sz: 2,8 cm (II. tábla 8.). 6. Kengyelpár töredékei. Az egyik egy négyszögletes fül a szárak indításával. Sz: 3 cm (III. tábla 5.). A másikból csak a kengyelszár töredéke őrződött meg a talp indításával. Időközben ez is elveszett. A leltárkönyv adata szerint a töredék h: 11,6 cm volt. 7. Csikózabla töredékei, szájvasának a csuklós rész felöli darabja és az egyik nagyméretű pofakarikának a fele maradt meg. A szájvasak hossza 8,7 cm, illetve 6,4 cm, a pofakarika átm.: 7,8 cm (III. tábla 6.). Sírhoz nem köthető szórvány leletek: 1. Nyitott, kerek átmetszeti! bronz hajkarika. Átm.: 1,6x1,9 cm (III. tábla 1.). 2. Bronzból öntött tömör füles gomb, h: 1,3 cm (III. tábla 2.). /. sír: Mélysége 120 cm, hossza nem mérhető. A váz h: 160 cm, tájolása Ny-K 90° (2-3. kép). A sírt 1971. április 18-án a markoló megbolygatta, majd a bányamester kibontotta. A leletmentés megkezdéséig mind a vázat, mind a leleteket a bányában dolgozók többször megpiszkálták, ennek ellenére a leletmentést megkezdő Dienes Istvánnak sikerült a vázat még finomabban kibontania. A sírgödör foltja nem látszott. Az 53-57 éves férfi váza háton, nyújtott helyzetben feküdt. Koponyája a jobb oldalára billent. A karok könyökben kissé széthúzva, távolabb feküdtek a testtől. Bokától lefelé a lábcsontokat már kiszedték. Mellékletek: 1. A bal lábszárcsontok mellett 25 cm-re orrával Ny-ra néző lókoponya, mellette a ló két lábszárcsontja, patával szintén Ny-i irányban. A másik két lábszárcsontot a munkások kiszedték a sírból. 2. A váz bal oldala felett vasszablya. Markolatának vége csaknem a koponyatető magasságában feküdt, a penge vége a bal alkarcsontok végénél. A szablya sírban mérhető hossza 76 cm volt (a penge alsó harmadát kiszedték a sírt megbolygató munkások, hegye megsemmisült). Csónak alakú ellenzője és markolat- vagy hüvelyvége a sír mellé kidobva feküdt. A penge tövétől 5 cm-re volt a hüvely felső függesztőfülének egyik pántja, 27,5 cm-re pedig a csúcsosodó félkör alakú alsó fúggesztőfül, valamint két rögzítőpántja (IV-V. tábla). 3. Vas kengyelpár. Az egyik kengyelből csak a négyzetes fül maradt meg a szárak indításával, a másik ép, körte alakú. Utóbbinak a füle négyzetes, szárai laposak, a talp felé kissé keskenyednek. A talpalót két szélén és a közepén egy-egy borda erősíti. Az ép kengyel m: 14,8 cm, sz: 12,4 cm, talp sz: 4,1 cm (III. tábla 3-4.). 5 Az egyik fülbevalót Dicncs Istvánnak a bányamcstcr adta át. a másikat egy homokot szállító gépkocsivezetőtől vásárolta meg IV. 28-án.