A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Régészet - Paluch Tibor: A Körös-Starčevo kultúra temetkezései

A Körös -Star cevo kultúra temetkezései A nemek fektetés alapján történő esetleges megkülönböztetésének igazolására, ahogyan a neo­litikum későbbi korszakaiban vagy a rézkorban megfigyelhető, nincs mód. Sem a bal, sem a jobb oldalon fekvő, zsugorított helyzetű halottaknál - az antropológiailag vizsgált esetekben - nincs margi­nális eltérés valamely nem javára. I0 Néhány sírban a halott hason vagy háton feküdt. Ezeket az eseteket különlegesnek tarthatjuk. Ilyen Deszk-I. sz. olajkút (6. kép; TROGMAYER 1968. 120., TROGMAYER 1969. 6.); Hódmezővásárhely-Kotacpart-Vata-tanya (BANNER 1932. 20.); Lánycsók (4. kép; KALICZ 1990. 45.); Maroslele-Pana (TROGMAYER 1964. 67.). Az eddig előkerült sírok között kivételesnek számít a Dévaványa-Barcéi kishalmon előkerült háton, nyújtott helyzetben fekvő nő csontváza (LOSITS 1983. 11., ORAVECZ 1997. 18., ZOFFMANN 1997.27.). Az irányítás A 305 temetkezés közül 102 esetben ismert a halott tájolása. Az ismert esetek között az uralkodónak mondható tájolási mód, amikor a halottat fejjel északra fektetik (41 eset = 40,2%). Ugyancsak jelentős a K-NY-i és a D-É-i tájolású sírok aránya (24 és 27 eset = 23,5 ill. 26,5%). A fenn­maradó 10 esetben a csontvázat fejjel nyugatra találták. A tájolásokat vizsgálva látható, hogy a ha­lottak fektetése két irány körül csoportosul: részben É-D-i , részben K-NY-i körül. Az elsőhöz tartozik a sírok többsége. Mindkét főtengelytől lehetnek eltérések különböző irányokba, de ezek nem jelentkeznek erőteljesebb mértékben. Az uralkodó rítustól való eltérés magyarázata ez idő szerint még ismeretlen (KALICZ-KOÓS 2000. 51.). Testfestés A vörös okkerfesték használata általános jelenség és a halottkultusz jól ismert hagyománya az egész neolitikum időszakában. A szokás már jóval korábbról ered. A vörös szín, mint az élet szim­bóluma a szakrális szférába tartozik. A halottakat, hogy megőrizzék élettel teli színüket, gyakran vörös festékkel kenték be. Erre utalnak a sírokban megfigyelt okkerhasználatra utaló nyomok. A közlemé­nyek gyakori hiányossága, hogy bár említik az okker meglétét, de azt nem, hogy az emberi csontok melyikét színezte meg vagy netán okkerrög formájában helyezték-e a sírba. Az utóbbi esetben ugyanis 3. kép A Starcevo kultúra temetkezése Vörsről (KALICZ ET AL. 2002. alapján) Abb. 3 Bestattung der Starcevo Kultur von Vörs (nach KALICZ ET AL. 2002.) Figyelemre méltó azonban, hogy a 111 csontváz közül 41-nek nem ismert a neme, további 8 esetben csak annyit tudunk, hogy felnőtt volt. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom