A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)
Régészet - Paluch Tibor: A Körös-Starčevo kultúra temetkezései
A Körös-Starcevo kultúra temetkezései 1 Paluch Tibor A Kárpát-medence kora neolitikumát jelentő Körös-Starcevo kultúra 2 temetkezéseiről teljességre törekvő összefoglalás mind a mai napig nem látott napvilágot. Ennek valószínűleg két oka van: egyrészt a jelenleg hat ország területére kiterjedő kora neolit komplexum szakirodalma igen széles nyelvi skálán mozog, s bár az utóbbi időben megszaporodott az elsősorban angol nyelvű publikációk száma, a XX. század jelentős részében az anyanyelvi publikációk domináltak és ez jelentősen megnehezítette az eligazodást bizonyos kérdésekben. Másrészt - s valószínűleg ez a nyomósabb érv - sok esetben az adatok rendkívül hiányosak a rossz feltárások, a hiányos dokumentációk, illetve közlemények következtében. A kultúra temetkezéseit teljesen felölelő elemzés ugyan nem készült, egy-egy adott területre kiterjedően azonban összefoglalták az adatokat. A magyarországi Körös kultúra temetkezéseire vonatkozóan ezt több mint 30 évvel ezelőtt Trogmayer Ottó készítette el, kitekintéssel a Starcevo párhuzamokra (TROGMAYER 1968., TROGMAYER 1969.). Az azóta eltelt időszakban - bár több kora neolit temetkezés került elő Magyarország területén - kisebb áttekintésektől eltekintve (RACZKY 1988. 21-22., KALICZ 1990.45-47.) teljesebb igényű munka nem látott napvilágot. Egyedül antropológiai szempontból más a helyzet, hiszen a Dévaványa-Barcéi kishalmi temetkezés kapcsán kísérlet történt az embertani ismeretek összefoglalására (ZOFFMANN 1997.). Az antropológiai vizsgálatok esetében érdemes megemlíteni, hogy a kultúra teljes elterjedési területén előkerült embertani anyag meghatározásában jelentős munkát végeztek a magyar szakemberek (NEMESKÉRI 1961., NEMESKÉRI 1969., SZATHMÁRY 1983.,SZATHMÁRY 1986., ZOFFMANN 1976.,Z0FFMANN 1980., ZOFFMANN 1982-1983., ZOFFMANN 1986., ZOFFMANN 1988., ZOFFMANN 1997., ZOFFMANN 2001.). Ami a határainkon kívüli kutatásokat illeti egy-egy lelőhely közlése, kisebb területekre vonatkozó áttekintések mellett (COMSA 1995.) történtek kísérletek mind az antropológiai anyag (MIKIC 1988., NECRASOV-CRISTESCU 1965.), mind a temetkezési szokások (CHAPMAN 1983., LEKOVIC 1985., MINICHREITER 1999.) nagyobb ívű összefoglalására. Ezek közül kiemelkedik Clemens Lichter munkája, amely a délkelet-európai neolitikum és rézkor temetkezéseinek teljességre törekvő és valószínűleg sokáig használatos gyűjteményét adja (LICHTER 2001.). A délkelet-európai korai neolitikum általános jellegzetessége, hogy nincsenek jól körülhatárolható temetők, s a sírok a telepek területén látszólag véletlenszerűen helyezkednek el, illetve a temetkezések kevés jelét mutatják a halotti szertartásnak, gondoskodásnak (RACZKY 1988. 21.). A Körös-Starcevo kultúra telepeinek tipikus vonása a sírok rendkívül alacsony száma, amely valószínűleg kapcsolatban lehet a kis felületre kiterjedő ásatásokkal. Az előkerült sírok az egykori kora neolitikus népesség igen csekély részarányát képviselik. Szakirodalmi adatok alapján a kultúra elterjedési területéről 79 lelőhelyről 305 temetkezésről van tudomásunk (1. kép). 3 Feltűnő jelenség, 1 A dolgozat mind terjedelemben, mind tartalomban bővített változata az angol nyelven előreláthatólag 2005-ben megjelenő, a magyarországi kora neolit temetkezéseket összefoglaló cikkemnek. Lásd MAKKAY S. a. 2 A Romániában Cris kultúra néven szereplő leletanyag és a magyarországi Körös együttesek között nem a régészeti emlékanyagban figyelhető meg különbség, hanem az ökológiai háttérben (KALICZ ET AL. 1998. 152.). Ezért nem láttam értelmét önálló névvel szerepeltetni a dolgozatban. 3 Az összesítés során nem vettem figyelembe a bizonytalan kronológiai besorolású lelőhelyeket a Vaskapunál és az Al-Duna vidékén. A térképen (1. kép) azonban ezeket is jelöltem - 80: Hajduőka Vodenica (JOVANOVIC 1967A., JOVANOVIC 1984A.); 81: Lepenski Vir (SREJOVIC 1969., MIKIC 1988., NEMESKÉRI 1969.); 82: Padina (JOVANOVIC 1968., JOVANOVIC 1984.); 83: Pompena Stanéija (LICHTER 2001.). (A térkép megrajzolásáért Mészáros Patríciának tartozom köszönettel.) NyJAME XLVI. 2004. 23-51.
