A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - N. Dikán Nóra: A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai az 1956-os forradalomban

A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai... katonák a tömeg közé lőttek, egy halálos áldozat és több sebesült maradt a helyszínen (FAZEKAS 1994. 35.). A városi munkástanács választása félbeszakadt, amikor a szovjet tankok körülvették a városháza épületét. Ezt követően távozott Szécsén István a Néplap felelős szerkesztői posztjáról. Már a Megyei Nemzeti Bizottság október 29-i alakuló gyűlésén szóba került, hogy új felelős szerkesztőt jelöljenek ki a megyei lap élére, pedig már tudott volt, hogy a szerkesztőségben Soltész István vezetésével új összetételű szerkesztőségi tanács működik. Kiss Elek, a pedagógus szakszervezet akkori funkcionáriusa a gyűlésen szép számmal résztvevő pedagógusokkal egyetértésben (a gyűlés levezető elnöke Porzsolt István a tanítóképző igazgatója, maga is pedagógus volt) Barota Mihályt, a Vasvári Pál Gimnázium tanárát javasolta Szécsén helyére (VIDA 1989. 39.). Barota 1950 és 1954 között a megyei tanács oktatási osztályán dolgozott, majd 1954-től 1955-ig a megyei lap szerkesztőségének volt a tagja. 1954-ben az MDP-ből való kizárását (az ok, hogy szülei 39 kh földdel rendelkező gazdagparasztok voltak) és egy évig napközi otthonos nevelővé való lefokozását (DIKÁN 1993.142-143.) méltánytalannak tartották. Barota azonban visszautasította a jelölést. A felelős szerkesztői posztra volt újságíró-kollégáját, Kovácsvölgyi Sándort ajánlotta, akinek éppúgy voltak sérelmei, mint neki. Kovácsvölgyi 1954-ben már összekülönbözött a szerkesztőség pártvezetésével, s ki is esett a párt-alapszervezet vezetőségéből.

7 Elhangzott még erre a posztra Szabó György újságíró neve is, aki azonban hivatkozott arra, hogy van a szerkesztőségben megválasztott elnökség Soltész Istvánnal, a volt főszerkesztő-helyettessel az élen. Soltész Szécsén Istvánnál, a korábbi főszerkesztőnél jóval képzettebb, tehetségesebb újságíró volt. Megválasztásában szerepet játszott a Rajk temetése utáni napon megjelent A szabolcsi újságírók tiszta lapja című, nagy vihar kavart írása, amelyben az újságírók felelősségét feszegette a törvénytelenségek eltusolásában: „... gyalázatosan becsapva, félre vezetve részt vettünk abban a szégyenletes hazugsághadjáratban, amely ártatlanok ... igaztalan szenvedését, üldöztetését hozta magával. Hadd mondjuk meg őszintén az olvasóknak, akik már elvesztették a magyar sajtó iránti bizalmukat: nagyon sajnáljuk és szégyelljük a történteket. Ennél a szégyennél csak a haragunk és gyűlöletünk nagyobb a törvényt gyalázó önkénnyel szemben. Sajnáljuk és szégyelljük nemcsak a hazug pereket, hanem sok minden mást is, amit hol utasításra, hol helytelen, félrevezető nézetből fakadó meggyőződésből követtünk el...*

1 - írta Soltész (SOLTÉSZ 1956.). Soltész október 27. és 29. között a formálódó városi és megyei forradalmi bizottságok vezetőivel, de főként Szilágyi Lászlóval - akivel egy osztályba járt Nyíregyházán a Kossuth Gimnáziumban gyorsan megtalálta a közös hangot. Megegyeztek, hogy Szilágyi biztosítja a lap számára a nyomdát, ellentételezésül a szerkesztőség felajánlotta, garantálni fogja, hogy a nemzeti bizottság közleményei, hírei maradéktalanul megjelenjenek a lapban (SOLTÉSZ 1993. 423-431.). Október 29-én új névvel Szabolcs-Szatmár Népe -jelentkezett a megyei lap utalva arra, hogy a szerkesztőség felvállalta a Megyei és Városi Munkástanács támogatását, annak lapjaként határozva meg önmagát. A Szabolcs-Szatmár Népe bemutatkozó vezércikkét Hétfordulóra címmel Kovácsvölgyi Sándor írta. Ebben a lap hitet tesz „a magyar nép impozáns szabadságmozgalma" és a forradalmi tanácsok, mint új hatalmi szervek mellett, s arra biztatja a párttagságot, hogy „forradalmi elnökséget" válasszon a régi vezetők helyett. Kovácsvölgyi írásának előzménye, hogy a posta alkalmazottai lehallgatták a pártbizottság telefonjait, s kitudódott, hogy Varga Sándor,

8 az MDP megyei titkára vezette Honvédelmi Bizottság a Központi Vezetőségnek adott helyzetjelentésében az október 26-i nyíregyházi tüntetést a „csőcselék" megmozdulásának minősítette. A posta Szilágyi László tudtával egy időre le is kapcsolta a pártbizottság telefonvonalait.

9 7 SzSzBMÖL XXVII. 401. 1. f. VIII/34. őe. 1959. szept. 30-ijkv. 8 Varga Sándor 1952. december 2-től 1956. október 30-ig volt az MDP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára. Ezt megelőzően Budapesten az MDP XIV. kerületi titkára. 1956 vége és 1957 eleje között a nyírbátori járásban végzett pártszervezői munkát, mint megyei instruktor. 1957 tavaszától az MSZMP KB apparátusának a munkatársa, majd az MSZMP KB Pártfőiskoláján a pártépítési tanszék vezetője. 'Szilágyi László és tsai per. Kollonai Béla kihallg. jkv. 1957. jún. 6. 219