A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - N. Dikán Nóra: A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai az 1956-os forradalomban

A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai az 1956-os forradalomban N. Dikán Nóra A megyei napilap, a Szabolcs-Szatmári Néplap szerkesztőségében és a nyíregyházi rádió stúdiójában gyülekezett az a belső pártellenzék, amely többpártrendszert, egy toleránsabb parasztpolitikát akart, a tsz-szervezésben valóságos önkéntességet, kulturált és szakmailag képzett vezetőgárdát a gazdasági, állami és politikai szférában egyaránt. De mindezt természetesen úgy, hogy elutasították a magántulajdonon alapuló társadalmi rendet, és nem kívántak rehabilitációt nyújtani mindazon társadalmi rétegeknek, amelyek rovására meghonosodott, kiépült a szocialista társadalmi modell Magyarországon. A napilapok újságírói alkalmazotti minőségükben alig különböztek pártapparátusi társaiktól, azonban szabadabb, kritikusabb szellemiségükkel bajkeverőknek számítottak az erősen hierarchizált, zömében konzervatív vidéki pártfunkcionárius gárda számára. A megyei pártvezetés politikai beállítottságát jellemzi az 1956. október 23-án a párt-vb tagjainak és a szerkesztőség munkatársainak részvételével tartott értekezlet, amelynek témája a Néplap egyre inkább jobbratolódásának és revizionista nézeteinek megvitatása volt, ahol az újságíróknak az volt az egyik bűnük, hogy életszerű, a napi pártpolitikától független újságot szerettek volna csinálni. Az értekezlet egyik apropójának Kovácsvölgyi Sándor Humanizmus és hozzáértés című, kéziratban maradt cikke kínálkozott, amely a megyei pártbizottság funkcionáriusainak hibáit vette célba (KOVÁCSVÖLGYI 1956.). A szinte egész napos vitának, amely a pártbizottság Benczúr tér 21. szám alatti épületének vb-termében folyt, este Gerő beszédének meghallgatása vetett véget. A forradalmi eseményeket elindító október 26-i nyíregyházi tüntetésről - leszámítva azt a kis rövid hírt, amely a városközpont házait díszítő vörös csillagok leszereléséről, illetve a Korona éttermének épületén lévő Rákosi és Sztálin szobrok összetöréséről tudósított - két cikk jelent meg a megyei napilapban. Az egyiket (Békés tüntetés Nyíregyházán) Farkas Kálmán, akkor a pártrovat vezetője (FARKAS 1956A), a másikat, a terjedelmesebbet {Őrizzük meg a város nyugalmát) Orosz Ferenc,

1 a megyei tanács oktatási osztályának vezetője, később az MSZMP megyei első titkára írta (OROSZ 1956.). A cikkek megjelenését még Szécsén István felelős szerkesztő hagyta jóvá,

2 akit azonban a szerkesztőség tagjai hamarosan távozásra bírtak posztjáról. Mindkét említett írás kerüli a beszámolást a szovjet síremlékek ledöntéséről, a raboknak a börtönből történő kiengedéséről, a tüntető tömeg fegyverszerzési kísérleteiről a Damjanich laktanyánál, majd a sortűzről, amelynek súlyos sebesültjei is voltak. A megyei lap azt próbálta sugallni, hogy bár a jogos elégedetlenség vezérelte ki a tüntetőket az utcára, de az békés és fegyelmezett volt. A tüntetés napján megalakult Ideiglenes Munkástanács 1 Orosz Ferenc 1950-től 1956-ig a Szabolcs-Szatmár megyei tanács oktatási osztályának vezetője, 1957 első félévében a megyei tanács elnökhelyettese, majd 1964-ig az MSZMP megyei titkára, 1964 és 1970 között az MSZMP megyei első titkára volt. 2 Szilágyi László és tsai per. Farkas Kálmán kihallg. jkv. 1957. jún. 28. NyJAME XLVI. 2004. 217-230.