A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)
Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd
A régi csengeri fahíd A Szamos folyón 1772-ben csupán Szatmár megyében hatvan olyan gátat találtak, melyek a folyót teljes szélességében átfogták. A malomgátaknál a víz csak az úgynevezett zúgón vagy varátán folyhatott. A hajóknak és a tutajoknak ezen kellett keresztülhaladniuk. Mivel ezeken a helyeken a víz esése nagy volt, a hajózás nagy veszedelemmel járt. Közvetlenül a zúgok előtt állottak a malmok, amelyeket kikerülni nehezen lehetett, a varátákon való átmenet előtt a malmok cöjtit el kellett oldozni. (TAKÁTS 1996. 314.) Tehát Mária Terézia 1773. december 5-án kelt rendeletében meghagyta, hogy „ a káros malomgátakat hányattassák ki... " A Szamoson 42 malomgátat hánytak szét. Ennek ellenére látjuk, hogy a fentebb idézett Szirmay szerint 1819-ben mégiscsak 123 hajómalom működött. A felügyelet és ellenőrzés hiányában az eredmények lassanként megszűntek. A folyókon újra fenékgátas malmokat építettek. (BOROVSZKY 1908. 573.) 1858-ban Bauer Dávid csengeri orvos(!) beadványt írt a cs.kir. Szolgabírói Hivatalnak: „ Személyemre engedélyezett hajó malmom/. 1858 év tavaszán történt jégmenés alkalmával elsüllyedvén, a' Hermann Dániel csengeri lakossal közösen bírt malmot mely 1856 év novemberében szintén elsüllyedt - megjavíttattam. " 3I A fentebbi beadvány dátumából látjuk, hogy a hajómalmok és a malomgátak a XIX. század közepén - de még később is - működtek, és működésükkel a már taglalt gondokat tovább éltették. A Szatmári Közlöny - vegyes tartalmú hetilap - 1867. november 2-án felvetette a Szamos hajózhatóvá tételének, s mint vízi út kiaknázásának kérdését: „ ...van azonban a megyének és a városnak (Szatmárnémeti) már közlekedési útja is, de ez nagyon, de nagyon el van hanyagolva, ez a Szamos folyó. ... csak a tavaszi magasabb vízállásokon lehet rajta látni néhány tutajt és deszkákat leúsztatni. ...Be van bizonyítva, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb. Nekünk van vizünk, miért nem használjuk azt fel? ... ennek oka t.i. a minden rend és szabály nélkül beállított hajómalmok és azok érdekében épített gátak. E gátakat el kell pusztítani s a Szamos meder hajózható lesz azonnal ...a nagy mederben pedig húzgálják, vonszolják egyik oldaláról a másikra a hajó malmokat, s kis víz esetén gátolgatják el a malmot, hogy jó vize legyen a malomnak, mely gátak soha onnan ki nem szedetnek s csak az árvíz sebessége ragadja ki némely részt magával. " (N.I. 1867. 1.) Ugyanez az újság egy hónappal későbbi, november 30-i számában egy olvasói levél miatt ismét visszatért erre a témára. A hajózás legnagyobb akadályát, legyünk stílszerűek - a gátját - ez is a malomgátak elburjánzásában látta. így elmélkedett a cikk írója: „A másik folyója a megyének a Szamos. E folyó vize bőségére hajózásra alkalmas lenne, sebessége nem olyan nagy, hogy azon felmenni nem lehetne. ... hanem itt is itt vannak a malmok gátjaikkal, czövekjeikkel, ezek minden vizi közlekedést lehetetlenné tesznek. Ha e malmok és gátjaik elpusztíttatnának, ha a meder tőlük megszabadíttatnék azonnal új világ nyílnék meg Szatmárra és az alsóbb vidékre nézve. ... De a hatóságok elnézése a malmok és gátjaik körül minden szép reményt semmivé tesz, holott a régibb és újabb időkben igen szigorú rendeletek adattak ki. " A cikkből megtudjuk azt az érdekes tényt, miszerint „a Szamos víz állása naponként telegraph útján rendeltetik bejelenteni a közlekedési ministériumba. " (Y.R. 1867.) Az 1800-as évek végére a hajómalmok működését már hivatalosan, rendeletekkel, államilag is szabályozták. 1867-ben, majd 1885-ben a XXII. T.cz.-ben igyekeztek korlátok közé szorítani a hajómalmok használatát. A Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium az 1888. évi 33477 sz. hajómalom rendtartási szabályrendelet alapján véglegesen, törvényi úton határozta meg a malmok jogállását és működésének részleteit. Ennek 5.§-a kimondja, hogy a jövőre nézve csak kivételesen és különösen indokolt esetben engedélyezhetnek új hajómalmot. Az új hajómalom beállításakor kérvényt kellett írni a m.kir. folyammérnöki hivatal szatmári irodájához - „forgatóhely" tárgyában. A kérelmezőnek rendelkeznie kellett a kereskedelmi és iparkamara, valamint a m. kir. pénzügyigazgatóság által kiadott iparengedéllyel „ iparjeggyeT\ mely 31 Csengeri Helytörténeti Múzeum adattára.
