A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

Fábián László A híd építésében talán csengeri vállalkozók is részt vettek. Az szinte biztos, hogy munkaerőként a helybéliek is érintve voltak. Kozma György csengeri építészmestert munkavezetőként alkalmazták. A nagy munka végét bállal óhajtotta emlékezetessé tenni. A Csengeri Főszolgabírói Hivatalhoz beadott kérvényében ezt írta: „ Mint a csengeri vashíd építésénél alkalmazott munka vezetők ezen hídnak forgalomnak való átadása alkalmából folyó év és hó 28-án a komlódtótfalui állásban egy 50 kros belépési díjjal egybekötött táncz mulatságot szándékszunk tartatni Csenger 1893. május 26. Kozma György és társa. " 2S A kereskedők valamint a „tikkadt" utasemberek óhajait kielégítő korcsmárosok a hidak, kompok „stratégiai" jelentőségét ősidők óta felismerték. Gondoljunk csak a „Falu végén kurta kocsmá"-ra, amely oda rúg ki a Szamosra, és ahol „pihen a komp, kikötötték". Mint már korábban említettem, Csengéméi már a XVII. században hírt adtak a hídnál - korábban révnél - lévő kocsmáról. Nos, az új vashíd is kecsegtető reményeket ébresztett egyesekben. Klein Hermann a tótfalusi oldalon korcsma iránti kérelmében hivatkozott erre: „...és miután az állandó vashíd megnyitásával a közlekedés kizárólag ezen vonalon lesz terelve és a kocsma helyiségét a Szamos jobbparti hídfő mellett nyitom ... hol ez előtt is ember emlékezet óta korcsma helyiséget használtak. "

26 A kereskedelem és némi ipari tevékenység beindulásának reményében a csengeri oldalon Berger Adolf egy „ deszka és épületfa lerakatot" szándékozott nyitni a „ hídról levezető országút mellett. " A kérvényhez mellékelt tervrajzon jól látjuk, hogy a híd közvetlen környezetében még alig találunk házakat. (Vagy csak a kérvény tűnt így hitelesebbnek?,) Az új hídon természetesen hídpénzt kellett fizetni, azaz hídcédulát venni, mint az korábban is szokásban volt. Az új vámcédula házat is jól lehet látni a korabeli fotókon, itt lakott a hídmester. 1930 májusában Szatmár-Bereg és Ugocsa K.E.E. vármegyék közgyűlése Gots Antal indítványára a csengeri Szamos híd hídvám-kötelezettségét eltörölte. A határozat szövege „ Véghatározat: A törvényhatósági közgyűlés határozati javaslatával megegyezően az indítványt elfogadjuk és elhatározzuk, hogy a csengeri hídra a vámkötelezettséget 1931. január 1-től megszüntetjük, s a hídra a következő felírású emléktáblát tesszük: Ez a híd vitéz nagybányai Horthy Miklós őfőméltósága kormányzásának 10. évfordulója alkalmával a vármegye közönségének mélységes hálája jeléül átadatott a vámmentes forgalomnak az Úrnak 1930.-ik esztendejében."

27 Ahatározat indoklásában felsorolják, hogy aTiszaSzamos és a trianoni határ közé szorított községeknek régi kívánsága ez, és a nehéz gazdasági viszonyok is indokolttá tették ezt a lépést. A sors úgy hozta, hogy alig tíz év múltán Horthy Miklós átment ezen a hídon. A II. bécsi döntésnek köszönhetően Észak-Erdély visszatért az anyaországhoz. 1940. szeptember 5-én a csengeri vasútállomásra érkezett a Túrán kormányzói vonat, amelyből maga a Kormányzó szállt ki Teleky Pál és Werth Henrik kíséretében; a vonaton szállított limuzinjába beülve innen indult el Horthy Szatmárnémetibe, az első felszabadult magyar városba. 1944. október 25-én reggel 7 órakor elérte végzete ezt a hidat is. Egyes források szerint német, mások szerint egy magyar utászalakulat felrobbantotta. A robbanás csak a hídszerkezetet tette tönkre, mely középen beszakadt a folyóba. A merészebbek - no meg kényszerből is többen még így is átjártak rajta. Majd' két évig - visszatérve a közel fél évezredes technikához - kompjárat kötötte össze a két partot, mígnem 1947-ben a régi pillérekre egy új, kétívű Szamos-híd épült. A híd Csenger településszerkezetére való hatását az 1700-as évektől az 1800-as évek végéig jól lehet tanulmányozni a három egymást követő katonai felmérés térképein. Az I. felmérés (1783-1785) mappáján még azt látjuk, hogy a két párhuzamosan futó utca, a Nagyberekallyi-Kisberekallyi utcák 25 SzSzBMÖL IV.B.762. 16. doboz 812/1893. 26 SzSzBMÖL IV.B.762. 16. doboz 612/1893 27 Szatmár-Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék hivatalos lapja. XXVIII. évf. 20. sz. 1930. május. 167. 184