A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

A régi csengeri fahíd szorítottak maguknak a folyó vízhez. " (BOROVSZKY 1908. 571.) Ez fordulópont Csenger életében: kivált a szatmári vár birtokai közül, és a Csaholyi uradalom része lett (bár a szatmári ispán a csengeri hídvámot még egy ideig megtartotta) (DANKÓ 1975. 24.). A Csaholyiak birtokközpontjukká tették a települést, mely fontos réve által és forgalmas vásáraival korán kivált a környező települések sorából és megindult a mezővárosi fejlődés felé. A fentebb leírtakból kitűnik, hogy a Szamoson az átkelés révvel történt. Ám a kezdeti, azaz csak evezőkkel hajtott csónakot már kötött rév válthatta fel a megnövekedett forgalom miatt. A rév szó helyettesíthető a hidas fogalmával is. Ma kompnak mondanánk. A híd-hidas szó ősugor eredetű, amelyet a magyarság a honfoglalás előtti időkből hozott magával. A híd szó jelentése: szilárd szerkezetű, állandó jellegű átkelőhely. A hidas hasonlóan ősi szó. A hidas lapos fenekű alacsony dereglye, amely lovak, kocsik, emberek szállítására alkalmas a folyó két partja között. Az átkelés kétféleképpen oldható meg, eszerint nevezzük az átkelőhelyet járóhídnak vagy repülőhídnak. Járóhíd esetében a folyó két szemközti pontja között a folyásirányra merőlegesen tartókötelet feszítenek ki, amelyen kötélcsiga fut. Erre két kötéllel kötik rá a hidast. A két kötél egyikét az orr részen, másikat a far részén kell megerősíteni. A két kötél hosszának és a megerősítés helyének kellő megválasztásával a hidas olyan szögbe állítható a folyó sodrásához képest, hogy az oldalirányban a kívánt part irányába mozgassa. Ezáltal az átkelés a folyó sodrának energiáját használja ki. A repülőhíd (4. kép) esetében az átkelőhelytől a folyásiránnyal szemben a folyó szélességének két-háromszorosára tehető távolságban a folyó fenekére erős, biztos horgonyt vetnek, s rajta hosszú kötélen áll kihorgonyozva a hidas. A hosszú kötél lehet a víz alatt, mint ez kisebb folyókon lenni szokott, de lehet a víz színe felett is, mely esetben csónakok támasztják alá. A hidast a folyó sodrával párhuzamosan kieresztett kötélen ugyanolyan módon kell megerősíteni, mint a járóhíd esetében, és ugyancsak a folyó sodra hajtja át az egyik partról a másikra. (GALL 1970.17.) A híd elnevezést pedig onnan kapta, hogy a komp tulajdonképpen egy kettős hajótestből és az azokat áthidaló fedélzetből állt. Moller Vilmos, a repülőhíd valószínűsíthető feltalálója az első ilyen átkelő szerkezetet 1676 körül építhette (ROSTA 1999. 147.). E dátumból következően Csengéméi a középkorban a járóhídtípusú révet alkalmazhatták. De még a későbbi időkben - egészen a cölöpökön álló fahíd megépítéséig - is ezt az egyszerűbb változatot használhatták. 1498-bó\ származik az az adat, mely szerint Drágffy Bertalan a „Szamoson álló hídnál" megtámadta Nagy Miklóst (MOLNÁR 1979. 296.). Nem valószínű, hogy állandó szerkezetű hídnál történhetett az eset, a legvalószínűbb, hogy a hidasról, annak is az egyszerűbb változatáról, ajáróhídról van szó. Az ezt követő időkből is igen kevés a csengeri révre vonatkozó adatunk. Mindazonáltal a mezőváros mondhatni központi fekvése az átkelőhely mellett az 1600-as évek elejére Csenger jelen-tőségét tovább növelte. Ezt bizonyítja, hogy már 1608-tól itt tartják a vármegyegyűléseket, amelyeket csak olyan helyen lehet megszervezni, amelynek megközelítési lehetőségei jók. Az 1610ben itt tartott {„Anno ....leott giüléssünk az szokoth helien Vármegyénknek") megyegyűlésben a 7. pontban kimondták, hogy „ az hidakat az szolgabíráknak sub poena in decreto excepta - azaz törvényben meghatározott büntetés alatt - megcsináltassák. "(BALOGH 1986.128.) Ebből látjuk milyen fontos volt az átkelési helyek feletti ellenőrzés biztosítása. Egy 1611. április 75-án szintén Csengerben megtartott vármegyegyűlés egyik határozatából kapunk áttételesen adatot a csengeri révre: „339. folio mivel ezidőszerint sok kóbor hajdú szerte jár e megyében. ...A Szamos révein a falvak mezővárosok gondosan őrködjenek, hogy az ilyenfajta kóbor, gyanús, a réveken átkelni szándékozó hajdúkat 100 forint büntetés alatt elfogni... tartoznak" (BALOGH 1986. 147.). Ez az intelem bizonyára vonatkozott Csenger mezővárosára is, mint révátkelőhellyel rendelkező helységre.