A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Művészettörténet - Máriás József: Ötven éve hunyt el Barzó Endre

Máriás József önálló tárlatot (MURAKÖZI 1986. 352.). A Benczúr Körben eredményes tevékenységet kifejtő művésztanárok közül különös figyelmet érdemel Z. Szalay Pál, aki „ötven esztendőn át tanított a Polgári Fiúiskolában és Tanítóképzőben" (MURAKÖZI 1986.354.). A harmincas évek igen fontos képzőművészeti eseménye a Rudnay Gyula tanítványaiból szerveződött, 1931 és 1934 között létrejött és a sóstói szódagyár épületében működött művésztelep. A Jósa András Múzeum áldott emlékű igazgatója, „Kiss Lajos járta ki a városnál, hogy nyaranta lássanak vendégül néhány fiatal festőt a Sóstón. Dédelgetett álma itt az 'új hazában', Nyíregyházán megteremteni egy vásárhelyihez hasonló alkotótelepet. Rudnay Gyulát, a mestert és tanítványait hívták meg. (...) Boross Géza, Koffán Károly, Csáky-Maronyák József, Czene Béla, Konecsni György és Kun István töltöttek hosszú időt Sóstón." (MURAKÖZI 1986.352.) Arésztvevők névsora a későbbiekben nyilván változott. Spányi Géza tudósításai közt is olvashatunk róluk 1935-ben (SPÁNYI 1935.). Ebben az időszakban Nyíregyháza új köztéri szoborral gyarapodott: Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását, A Hősök Emlékművét 1928. október 21-én leplezték le. Országos hírű esemény volt. Méreteiben jelentőségében ehhez hasonlítható művészeti megnyilvánulás volt az 1940. május 4-én megnyílt Művészeti Hetek. „A megnyitóra csak úgy özönlik a közönség. Mindenkit érdekel Hóman Bálint kultuszminiszter művelődési politikájának e nagyszerű akciója, értékes célkitűzése, (amely) művészeti felfrissítő vérkeringést indít messze vidéki városok művészi életébe. A közönség égő kíváncsisággal jött a megnyitóra. Szeretettel, de némi büszkeséggel nézi, hogy a város három fia, Barzó Endre, Boross Géza és zalai Szalay Pál festőművészek résztvettek az országos kiállításon." (SZALAY 1940. 159.) Barzó Endre három alkotással voltjelen. A hét teremben olyan kiválóságok alkotásai szerepeltek, mint Kallós Ede, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Benkhard Ágost, Molnár C. Pál, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Gaál Ferenc, Bernáth Aurél. A krónikás méltatta a Művészeti Hetek másik nagy eseményét is: „A modern mai festőművészeti kiállítást nyomban követte városunk nagy szülöttének, Benczúr Gyulának gyűjteményes képkiállítása. Egy legendás hírű magyar mesternek, egy avatott kezű festőnek fejlődését látjuk. (...) Ez alkalommal most már másodízben látta városunk közönsége Benczúr Gyula műveit és összegyűjtött rajzait, s nem kis büszkeséggel elmondhatjuk, hogy a bemutatott rajzok és festmények csaknem a fele városunk tulajdonát képezi." (SZALAY 1940.161.) A Bessenyei Körnek a háborút követő harmadik működési periódusában, 1946-ban hozták létre a Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskolát. „Célunk volt, hogy magyar lelket, magyar kultúrát adjunk a magyar nép széles rétegeinek Szabolcs vármegyében." (DIÓSZEGI 1948.13.) 2. „Abban az 1898-as esztendőben, amikor május 5-én Barzó Endre a Kossuth u. 22. szám alatti házban megszületett, a városnak még távolról sem volt városias arculata. Emeletes épülete alig van: a megyeháza, a városháza, a Nagykorona, a Kossuth gimnázium és a négyéves színház. A Kossuth téren ferdén beékelve még áll a régi róm. kat. templom, de még nincs a Széchenyi utcán egyetlen nagyobb épület sem. A Takarékpalota sem áll helyén, csakúgy, mint a város szívében, azok a kis falusi házak vannak, melyek ma már a város széléről is eltűnnek lassan, ahová éppen Barzó Mihály építőmester működése következtében húzódtak." (KOROKNAY 1967.99-100.) Barzó Endre építővállalkozó és Kelemen Anna házasságából hét gyermek született, másodikként Endre, a legidősebb az öt fiú közül. Gyermekkora polgári jómódban telt, ami azt követően sem változott, hogy édesapját oly korán, 1909-ben elvesztette. „Abban az evangélikus elemi iskolában kezdte meg diákéveit, melyet édesapja épített. Második és harmadik osztályos korában Poprád mellé, Szepesszombatra került - ahogy mondani szokták német szóra. (...) Hazatérése után, édesapja mesterségének újabb nevezetes helyszínén, a Kossuth 218