A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon nagyállattartó életmóddal összefüggésbe hozható, gyakori és gyors helyváltoztatásra utaló, mindössze néhány gödörből álló átmeneti, alkalmi szálláshelyek (ECSEDY 1995.18., CSÁNYI 1996.53., 56., SZATHMÁRI 1999.69.) mellett a Makó-Kosihy-Caka kultúrában is előfordulnak olyan települések, melyeken a feltárt településjelenségek száma magasabb. A népesség helyenként - valószínűleg a kedvező földrajzi környezet hatására - hosszabb ideig tartó egy helyben tartózkodásra rendezkedett be (SZATHMÁRI 1999A.). A Csongrád-Sertéstelepen, Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék I. lelőhelyen és SzegedKiskundorozsma-Subasán feltárt településrészletek vizsgálata azt mutatta, hogy a viszonylag nagyobb számú objektumból álló településrészletekre a laza, hosszan elnyúló településszerkezetjellemző. A gödrök kisebb-nagyobb csoportokat alkottak, az egymástól 20-50 méterre lévő gödörcsoportok között jókora „üres" felületek jelentkeztek. Az egymástól meglehetősen jól elkülönülő gödörcsoportok valószínűleg olyan lakóházakhoz vagy egyéb funkciójú épületekhez tartoztak, melyek a gödörcsoportok közötti felületeken álltak, és melyeknek a nyomát nem találjuk meg a feltárásokon. Ezen épületek szerkezetét illetően egyelőre csak találgathatunk: könnyűszerkezetes, fából, nádból, ágakból felépíthető kunyhók vagy olyan cölöpszerkezetű épületek, melyek cölöplyukai nem mélyedtek le az altalajig, a szántott humuszban pedig nem megfoghatóak, esetleg talpas házak lehettek.

4 Valószínűnek tarthatjuk, hogy ezen több objektumcsoportból álló, nagy felületen elhelyezkedő települések esetében - a Nyírség kultúra nagyobb homokdombokon hosszan elnyúló, magasabb folyóteraszokon elhelyezkedő településeihez hasonlóan (DANI 1999.64.) - egymás mellett létrehozott kisebb gazdasági egységekről (tanyákról?) lehet szó, melyek kihasználták a kedvező földrajzi környezet adottságait. Ez a fajta hosszan elnyúló településszerkezet jelentősen megnehezíti a telepek teljes feltárását, hiszen mind a tervásatásoknál, mind a nagy, de meghatározott felületű leletmentéseknél ritkán van mód arra, hogy 20-50 méteres „üres" felületeket megkutatva próbáljuk megkeresni az objektumcsoportok folytatódását. Mindez magyarázatul szolgálhat arra vonatkozóan, hogy miért ennyire hézagosak és szórványosak az ismereteink a népesség településeiről (TÓTH 2000.). Szintén elsősorban a már említett „autópálya-ásatásoknak" köszönhetően jelentősen megszaporodott a kultúra temetkezéseinek száma is. Kál-Legelő-III. lelőhelyen az M3 autópálya nyomvonalán Szabó János József feltárásán került elő a népesség eddig ismert legnagyobb magyarországi temetőrészlete, 6 urnás temetkezés (KULCSÁR-SZABÓ 2000., KULCSÁR 2002A.). Szintén az M3 autópálya nyomvonalán, Oszlár-Nyárfaszögön Koós Judit ásatásán 1996-97-ben 4 urnás sírból álló temetőrészietet (Koós 1998.11. Abb. 3:1-3.,Koós 1999.105-106., 4. kép l-3.),Kompolt-Kistéren pedig egy urnás és egy szórthamvas temetkezést tártak fel. Ez utóbbi különlegessége, hogy feltárásánál - a kultúrában jelenleg egyedülálló módon - fa sírépítményre utaló jeleket, a kör alakú sírgödör széleinél 4 cölöplyukat figyeltek meg (BÁNFFY-GOGÁLTAN-HORVÁTH-NAGY-VADAY 1999.20., 66.4. ábra, 23. ábra, GOGÁLTAN 1999.171., VI. 1.1-2., VII. 1.1-2., VIII. t. 5., 17.t. 1-5., 7-8.). Az M5 autópálya nyomvonalán Szalontai Csabával végzett feltárásainkon Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen egy 3 urnás sírból álló kis temetőrészlet (valószínűleg egy családi sírcsoport: egy felnőtt nő és 2 gyermek sírja), Szeged-Kiskundorozsma-Subasán pedig egy urnás temetkezés került elő (TÓTH 2002.). Néhány kisebb leletmentésen is feltárták a népesség temetkezéseit: KajárpécPokolfadomb (FIGLER 1994.22-23., 28., Abb. 10., FIGLER 1996.10., III. 1.1-8.), Mezőkövesd-Mocsolyás (Koós 1998.8.,Abb. 1:1-3.,Koós 1999.3.kép 1-3.),Debrecen-Köntöskert,Bezerédj utca30. (NÉMETIDANI 2001. 103-110., 8. kép 1-3., 9. kép), Budapest III.-Aranyhegyi út (KALICZ-SCHREIBER 1994.).Akét utóbbi sír érdekessége, hogy mindkettőben előkerült egy-egy, a szakrális szférába tartozó, a kultúrában jelenleg analógia nélkül álló edény. A Debrecen-Köntöskert, Bezerédj utcai urnás temetkezésben egy 4 Kérdéses, hogy a népesség magyarországi elterjedési területén feltárt 2 nagyméretű épület - Abda-Hármasok, CsongrádVidresziget - lakóház volt-e, vagy inkább valamiféle közösségi épület. Kalicz Nándor a Csongrádvidreszigeti cölöpszerkezetes, 37x7 m-es épületről feltételezi, hogy közösségi ház lehetett (KALICZ 1984. 95. Taf. XXIII: 1.). 67