A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor
Makkay János teljes leletanyagából mindmáig egyetlenegy agyagpecsételőt sem ismerünk (MAKKAY 1984.). 30 Az ilyesféle szoros rokonságok és hasonlóságok (a vonaldíszes kerámiák szempontjából lényeges különbségek és teljes hiányok) sora tovább folytatható. Ide tartoznak például a geometrikus díszítéssel ellátott furcsa agyaglapok vagy a kerámia újabban felderített típusai (MAKKAY 1984. Fig. I.). 31 E hiányzó Körös-típusokkal (vagy tágabban mediterrán-balkáni Körös-típusokkal) szemben viszont minden délről jött neolitinvenció (földmüvelés, állattenyésztés, kerámia-készítés, kőbalta-készítés, bizonyára a sarló és sokféle csonteszköz, például a sajátságos csontkanalak, 32 egyebek) meghonosodott az északi őslakók körében is, jóllehet az agroökológiai barrierek nyilván továbbra is megmaradtak és működtek. A dolog természetének megfelelően ez a meghonosodás a sajátos Körös-típusok esetében (pl. a csontkanalak, a kerámia plasztikus díszítései) ideiglenes volt. A típusterjedés tehát véglegesen megállt, az invenciók viszont továbbterjedtek. A régészet pedig elsősorban mégiscsak típusokkal - régészeti leletekkel és jelenségekkel - foglalkozik. Felfogásom cáfolatához ki kellene mutatni, hogy a Körös kultúra korai és azt követő szakasza között az agroökológiai barrier természeti feltételei - és azokkal együtt maga a barrier is - megváltozott. Ehhez azonban tudnunk kellene azt is, melyek a Körös kultúra korai és azt követő típusai, korai és középső időszakának sajátságai. Ilyesféle adatokat azonban nem ismerünk (legalábbis én nem ismerek), sőt sajnálattal kell látnunk, hogy a Kárpát-medence legkorábbi újkőkorával (a neolitizációval) elvontan foglalkozó kutatók egy része magáról a Körös kultúráról sem elég alaposan tájékozott. A kultúra agroökológiailag esetenként tárgyalt egy-két lelőhelyéről így nemcsak azt nem tudni, hogy milyen leletanyaguk van, hanem még az sem derül ki, hol találhatók (SÜMEGI 2003. 33 ). Jómagam ilyesféle, régészeti leletek nélküli ősrégészeti kutatást nem vagyok képes űzni, bár a modern tudományossságban bizonyára lehetséges. Mindezeknek az érdekes tényeknek a magyarázata szerintem az, hogy az akadályzónától északra élő késő mezolitikus népesség a Körös kultúrának mint entitásnak (etnikumnak + anyagi-szellemi kultúrának + hozzá szorosan társuló invenciós sajátságoknak, de nem maguknak az invencióknak) még északabbi elterjedésével szemben valóban akadályt képezett (lásd KERTÉSZ 2003.493-494. további irodalommal 34 ). Nem jelentett viszont semmiféle akadályt abban, hogy - bár némi késéssel 35 - maguk 30 A kérdés ilyen voltában - miközben a balkáni neolitikus és a Körös-pecsételők szépen szaporodtak (például LICHARDUS-ITTEN ET AL. 2002. 126., Pl. 21. 18-29.: harminc pecsételő a bulgáriai Kovaőevoról; MAKKAY 2001C. Fig. 1, 2-3.) - húsz év alatt semmiféle (!!!) változás nem történt. Ez úgy fogható fel, hogy a Körös kultúrával és a vonaldíszes kerámiákkal kapcsolatos ilyen következtetések érvénye, ha nem is véglegesnek, de tartósnak tekintendő. 31 Akad viszont egy-két típus, amely délebbre megvan, a magyarországi Körös-anyagból pedig egyelőre ismeretlen. A legérdekesebb ebből a szempontból a füldugók teljes hiánya, amelyek például Donja Branjevinán szép számmal kerültek elő: 23 agyagból és kettő kőből. Lásd KARMANSKI 2000. Pl. XXII., CHAPMAN 2003. 99.: a Körös csoport anyagából nem ismeretesek számára kő buzogányfejek, pecsételők, gyöngyök, tűk, csüngők, füldugók. A kő buzogányfej valójában nem hiányzik a Körös kultúra leletanyagából, sőt két példányról is tudunk két különböző lelőhelyről: STARNINI-SZAKMÁNY 1998. Fig. 8: 4 (Endrőd 3/119), Fig. 18: 2 (Endrőd 3/39). Méhtelekről azonban - egyelőre - tényleg nem ismerjük ezt a típust (STARNINI 1994.), ami azért nem ugyanaz, mintha a teljes Körös-anyagból hiányozna. Vannak viszont - ritkásan - kőgyöngyök is a Körös-völgyi ásatásokból, egy darabot az Endrőd 3/119. vizes szűrése során találtunk (közöletlen). 32 A Körös kultúra csontkanalaira lásd MAKKAY 1991C. 27., 31. Abb. 1-5. Tiszacsege-Homokbánya korai szatmári leletanyagából MAKKAY SAJTÓ ALATT Fig. 140. 5-7., KALICZ-KOÓS 2000. 67-68. 11. kép 4-15. Ezek a csontkanalak nyilvánvalóan Köröshatásokat mutatnak. Az AVK fejlettebb szakaszaiban már ismeretlenek voltak. 33 SÜMEGI 2003. Fig. 3. ábrájának az 5. lelőhelye feltehetően azonos Békésszentandrás 1/22-vel: MRT 8. 1989. 69-70. Nem derül ki, honnan származik SÜMEGI 2003. békésszentandrási információja (például saját terepbejárásból?). A lelőhely Körös-anyaga egyébként nagyon szórványos volt, a közvetlen közelében viszont van egy jóval gazdagabb lelőhely. A Fig. 1 Berettyó-völgyi lelőhelyét nem ismerem, és egy tudományos célú tanulmányban pontosan meg kellett volna adni. 34 Kertész Róbert 2003. nyarán végzett ásatásai során egy újabb késői mezolitikus lelőhelyet talált Heves megye déli részén (szíves szóbeli közlése). 35 Ezt a késést a vonaldíszes kerámiák kialakulásához és további fejlődéséhez viszonyítva munkásságom korábbi évtizedeiben jelentősnek tartottam, manapság már csak egy rövid időszaknak vélem. Erre vonatkozólag megjelenés előtt álló kötetem időrendi táblázataira hivatkozom: MAKKAY SAJTÓ ALATT.
