A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Helytörténet - Ulrich Attila: A Rákóczi-szabadságharc monetáris problémái
A Rákóczi-szabadságharc monetáris problémái A szabadságharc alatt fennálló pénzügyi ellentmondásokra, a pénzárak egyenetlenségére, valamint az infláció visszaszorítására tett kísérletekre jó példa Fogarasi István elszámolása. 1708. október 6-i bejegyzése (amelyet majdnem öt hónappal a szenátus pénzrendelete után rögzítettek papírra) szerint a „pénzeknek divatioja dependaltatott regi valorara ", így a nála lévő készpénzeket megadta az eddig használatos értékben, illetve az új számolás szerint is. Ezek szerint a magyar és az itáliai „czikeny" aranyakat az eddigi 6 RFt (7 MFt 20 dénár) helyett 4 RFt 1 garasban (4 Ft 86 dénár), a francia aranyat az eddigi 4 RFt (4 MFt 80 dénár) helyett 3 forintban (3 Ft 60 dénár), a holland aranyat 5 RFt 30 krajcár (6 MFt 60 dénár) helyett 4 RFt-ban számolta. A változtatás az ezüstpénzekre is vonatkozott. A nála lévő 332 darab gréci tallér, amelyet eddig 830 RFt-ban számolt, ezután csak 664 forintot ért. Ez azt jelenti, hogy a stájer (gréci) tallért az eddigi 2 RFt 30 krajcáros vagy 3 MFt-os értékéről 2 RFt-ra vagy magyar pénzben 2 Ft 40 dénárra csökkentették. Ugyanígy csökkent az oroszlános és keresztes tallérok értéke (a nála lévő 5,5 tallér értéke 11 RFt-ról 9 RFt-ra esett), valamint a zlot vagy bomlott forint, vagyis a guldinerek (2/3-ad tallérok) ára is 1 RFt-ról (60 krajcár) 51 krajcárra (1 MFt 20 dénár, illetve 1 MFt 2 dénár). Ezek szerint a pénzek értékének csökkentése nagyjából 2030% között mozgott! A Fogarasi jegyzetében látható tendenciák megegyeznek a fentebb már említett Kolozsvári-féle elszámolási jegyzékben foglaltakkal, de az „ emelés nélküli" pénzárfolyamok mindkettő esetében ellentmondanak a Gazdasági Tanács 1708-as döntésének. A jelenség felhívja figyelmünket arra, hogy az államilag meghatározott pénzárakat sokszor maga az állami szerv sem tartotta be, sőt bizonyságot ad arra, hogy nem alakult ki egységes számítási rendszer még a legmagasabb szinten sem! Érdekes adalékkal szolgál az Egri Káptalan elszámolása, amelyben a kecskeméti harmincadból származó bevételeket revizionálták {MOL G 29. 89. cs.). 21 A rögzített pénzárfolyamok egyrészt megegyeznek a mintegy egy hónappal korábban kiadott szenátusi rendelettel, másrészt viszont ellentétes példákkal is szolgálnak. Ez utóbbi eset azért érdekesebb, mert azok nem a hivatalos árfolyamot, hanem a helyi curzusokat tükrözik. A spanyol, holland, oroszlános és medvés tallérokat 2 MFt 10 dénárban számolták, az imperiális, francia és kölni tallért 2 RFt-ban, azaz 2 MFt 40 dénárban. Mint fentebb láthattuk ez jóval alatta marad a szenátusi rendelet 2 MFt 70 dénáros, illetve 3 forintos árának. Még ennél is érdekesebbek a revíziót vezető Pintér Márton megjegyzései. A spanyol keresztes és a holland tallérok esetében említi, hogy „ az botokban 38 garasban " is elveszik azokat (2 MFt 28 dénár), így ebben az esetben kára van a Káptalannak. 22 Mint már említettem a XVII. században (is) igen sokféle ország pénze forgott hazánkban. A kereskedelemben igyekeztek a pénzek közül válogatni és a jobb ezüst- vagy aranytartalmú pénzeket megszerezni. A válogatásba azonban sokszor hiba csúszhatott, így Pintér is talált még két esetet, ahol a Káptalan drágábban „vette" (számolta) a pénzt, mint az a helyi forgalomban megvehető lett volna. Az egyik esetben az igen kelendő imperiális tallérok közé városi tallérok kerültek: „...de mivel azok között obszervaltak ollyan Imperialis Városok Tallérjait circiter négyet, az kin egyfelől vagyon az császár képe egész staturajával ki rajzolva az más felőle sas... " látható. Felhívta a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy az „ emberséges emberek is ugy ítélték nem tévén különbséget az Császár tallérjaiban ", valószínűleg a városi pénzek beváltásánál a 2 RFt-os árnál kevesebbet fognak kapni. Szintén vesztettek 2 db bajor fél forintoson, amelyről így írt: 21 1708. június 17. 22 A 38 garasos spanyol és holland tallérárfolyam megegyezik a szenátus helyzetelemzésével, ahol szintén a 36-38 garasos árfolyamot rögzítették, majd pedig értékét 45 garasban állapították meg. 197
