A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Ulrich Attila: A Rákóczi-szabadságharc monetáris problémái

Ulrich Attüa értékben veret rézpénzt, azonban ezt az elhatározását nem sikerült megvalósítania (BÁNKÚTI 1980. 78.).

1 így a tömegessé váló rézpénzverés két folyamatot indított el: egyrészt a réz fizetőeszközök deval-vációját, másrészt inflációt is. 1705-től a helyi forgalomban a rézpénzeket egyre nehezebben fogadták el, a fizetés ezekkel szinte lehetetlen volt. Ugyancsak veszteséges volt az ebben a korszakban jelentős szerepet játszó pénzváltás. Persze akadtak kivételek is. Valószínűleg az erős anyagi háttérrel rendelkező kereskedő városok, amelyeknek ezüstpénz ellátása a szabadságharc idején is folyamatos volt, nem szenvedtek annyira a rézpénzek használatától, de - természetesen - a rézpénzek váltása nekik is jelentős károkat okozott. Kecskemét polgárai például pénzt váltani általában a Felvidékre jártak. Útjaikon rendszerint vittek magukkal rézpénzeket is, amelyeket a kamara emberei szívesen beváltottak. 1706-ban két esetben is sok káruk származott a rézpénzek váltásából. Az egyik alkalommal mintegy 1000 tallér értékű réz váltópénzből 586 tallér 2 garast sikerült beváltaniuk, s ezért 111 arany 14 RFt-ot kaptak. A magukkal hozott aranyakat azonban a görög kereskedők „úgy el nem vették amint ő kegyelmék váltották", ezen az üzleten 31 tallér 1 garas volt a veszteségük. Az év folyamán a másik útjukról visszatérve még nagyobb kárt szenvedtek, összesen 460 tallér 2 garas értékben (IVÁNYOSI 1978.96.). Ebből az esetből is látható, hogy a szabadságharc alatt sem szünetelt a pénzekkel való kereskedés és üzérkedés, sőt még nagyobb méreteket öltött. A fejedelem egyik levelében mélyrehatóan elemezte a hazai helyzetet. Rákóczi szavai keserűek, de kiválóan tükrözik a korabeli viszonyokat: „Némely magányos hasznukat egyenesen néző és az közönséges ügyünk elő segélésére s boldogulására keveset vigyázó Hazánk érdemtelen fiai kiváltképpen az kassai végzés szerént réz poltura folytatásának meg gátolásában mutattak megh magok Istentelen csalárd mesterségeket, hanem megh az ezüst pénzek rendes és méltán observaltatott valoraban is maga Szabad akarattya szer ént gáncsot tévén és megh nem gondolván Hazánkban a fehér pénzek szűk voltát, kinek mennyiben tetszik, csak a szer ént acceptallya... " 2 A pénzek manipulációjában a kereskedők (főleg a görögök) játszottak vezető szerepet. A görög kereskedők a rézpénzt kezdettől elfogadták és váltották, azonban ezt jóval névérték alatt tették (IVÁNYOSI 1978.101.).

3 Ugyanígyjártak el a nemesfém pénzekkel is. 1707-ben tárgyalta a Gazdasági Tanács a külföldi kereskedők „pénzváltási szokásait", manipulációit. Főleg a puskaport, salétromot és acélt hozó kereskedők az aranypénzekért csupán 4 Ft-ot adtak, holott a hivatalos árfolyam 6 Ft volt! így tettek a használati cikkekkel kereskedő görögök is, akik ezzel a lakosságot jelentősen megkárosították. Sőt a görög kereskedők nyerészkedése a lakosság körében is sok követőre talált: „ Sokszor tapasztalhatott immár, hogy a Török Kereskedők nem kevés contemptusával az Országh ügyének elő mozdítássára verettetett Réz pénznek föl váltássában, mind utón módon laborálnak és practicalnak is, kivel az Országh lakosainak hasonló cselekedetekre utat nyitottanak... "(MOL G 29 89. cs.)

4 A helyzet már annyira tarthatatlanná vált, hogy a Fejedelemnek személyesen kellett a problémával foglalkoznia és 1707-ben egy rendeletet kiadnia, amelyben megtiltotta a rézpénznek az országból való behozatalát és kivitelét (MOL G 29 89. cs.).

5 A fizető-eszközökkel való üzérkedésre a források sok példával szolgálnak, elég ha Rákóczi egyik leveléből idézünk. 1708. május 11 -én Berzékről írt levelében olvashatjuk e sorokat: „ Ugy értjük hogy némely Haza Lakosi az ezüst pénznek folyasábanis válogatást tévén, nem kevés confusiot okoznának az Hazában kire nézve...az Ezüst pénzt, valamint ez előtti időkben ugy mostis a szerént folytattassa... "

6 1 Rákóczi 1704. április 20-án Berényben kelt rendeletét lásd ZmLt IV. 1001 ./b Fasc. 204. No. 541. „Mivel az országban lévő arany és ezüst bányák megfogy átkoztak...akarnánk egy millió Réz Pénzt verettetni... " 2 SzSzBMÖLt IV.A.l. Fasc. 9. No. 26. Berzék, 1708. május 11. 3 A görög kereskedők a máriás garasokat a hivatalos 30 dénáros értékük ellenére csak 17 dénárért váltották be. 4 1706. június 28. 5 1707. március 4. „ ...méltóságos vezérlő Fejedelem Kegyelmes Urunk...parancsolja...az Harmincadok főképpen végbeliek a réz pénzt sem ki vinni az Országbul, sem és kiváltképpen be hozni ne engedgyék..." 6 SzSzBMÖLt IV.A.1. Fasc. 9. No. 26., 1708. 192