A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Néprajz - Szabó Sarolta: A Sóstói Múzeumfalu népi kerámiagyűjteménye I. Sárospataki kerámia

A Sostoi Múzeumfalu népi kerámiagyűjteménye I. Sárospataki kerámia 2. Kulacs A kulacs változatos formájú borosedény. Három alapformája különíthető el. Legegyszerűbb változata a két tányér összefordításával nyert forma. Általában négy lábon álló, oldalain szíj befűzésére szolgáló füllel ellátott tárgy (ISTVÁN 1987.346.). Gyűjteményünkben két sárospataki kulacs található. Az első kulacsról feltételezzük, hogy Sárospatakon készült, de díszítésében debreceni és mezőcsáti hatások is kimu­tathatók összefüggésben azzal, hogy a sárospataki kerámia más műhely csoportok készítményeivel rokon vonásainak jó része nem a parasztedény korszakából, hanem az azt megelőző korból, a XVIII. századból ered (ROMÁN 1955.34.). A kulacs 1860-ban készült, 2-2 kisméretű lábon áll, oldalán egy szíjtartó pánt van. A nyak két oldalán, attól kissé lejjebb két alig kiemelkedő, átlyukasztott fül látható. 30 Előlapját teljesen, hátlapját 2/3 részben borítja díszítés, amely két részre tagolja a felületet. A díszítés fehér alapon színes (barna, rozsdabarna, zöld) írókázással, a levél és virágmotívumok körbekarcolásával történt. A motívumok szimmetrikus komponálásúak, de elhelyezésük a felületen a megszokottól eltérő. Általában a két virágos ág a felület alján elhelyezett kosárból vagy pontból indul és az edénytest vonalát követve a szájnál zárul. Esetünk­ben a szájtól indul a két ág, amely a szív alakú keretbe foglalt feliratot övezi: „Anno/1860nadik/Évben készült/ez az kulats/ az Genge János részére juni/us lSdikJ naplyári\ A szív forma és a felirat karcolással készült. A dí­szítés legfeltűnőbb motívuma a felülnézetben ábrázolt többszirmú virág, amelynek megfogalmazása hasonlóságot mutat a debreceni fazekasok díszítő stílusának világos mázas korszakában alkalmazott virágformákkal (vö. SZALAY 1985.217.6. kép!). A díszítmények között a csúcsos szirmú virág a mezőcsáti és debreceni edényeken is megfigyelhető. 31 A másik kulacs 32 is évszámos, feliratos edény és bizonyosan Patakon készült. Ezt a rajta lévő írás is ta­núsítja: „Ezen kulacs/ készült 1912dik/Sáros Patakon/ akik isznak/ Belőle váljon/ egéségére". Az edény nyaka és az egyik szíjtartó pánt törött, máza nagyon sérült, több helyen lepattogzott. For­mája, a szíjtartó pánt és a két átlyukasztott fül elhelyezése megegyezik az előbb ismertetett kulacséval. A két virágos ág egy pontból indul az edény alján, zöld levelekkel barna és kék fürtös virágokkal és oldalnézetes rózsákkal. A két kulacs a fehér edények két stíluskorszakát képviseli. Az első a parasztedény és az azt megelőző korszak határán álló fehér edények csoportjába tartozik, kisnemesi, paraszti ízléshatásokat mutat. A második a parasztedény korszak második felében újjászülető fehér edények stílusát reprezentálja. (Ecsettel festett és széles gurgulya vonások, a kék, rózsaszín és sárga használata.) 30 Ltsz. 56.12.1. M: 13,7 cm, az edénytest átmérője: 12 cm. Kiss Lajos gyűjtötte Paszabon 1928-ban. 31 A hátoldal felirata: „Anno 1860/ Aki iszik/ Belőle vá/lyon Egé/ségére". A feliratot karcolt szívben helyezték el. 32 Ltsz.: 66.16.5. M: 16 cm, az edénytest átmérője: 15 cm. Muraközi Ágota gyűjtötte Ibrányban 1966-ban. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom