A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

In memoriam Csallány Dezső - Németh Péter: Csallány Dezső a múzeumigazgató

Németh Péter (ebben tartózkodott mindenki - 114,66 légköbméter), egy régészeti-néprajzi raktár, alattuk egy pinceraktár, s a Megyeháza főbejárata mellett (a mai büfé helyén) a szépmüvészeti-néprajzivárostörténeti raktár (a raktárak összesen 586 légköbméter). A Krisztus utáni régészeti anyag felügyelete mellett Csallány feladata volt az adminisztráció vezetése, a kapcsolattartás minden vonalon. Nyárády kezelte a házipénztárat, s a néprajzon kívül a földtani és várostörténeti gyűjtemény is hozzá tartozott. Szentesné felelt a Krisztus előtti régészeti gyűjteményért, a szép- és iparművészeti, őslénytani anyagért, a könyvtár kezeléséért. Magieráné takarított, bevásárolt, intézte a banki, postai, vasúti, szállítási ügyeket, raktározott, anyagkezelt és alkalmilag teremőrködött, mint a többiek. A számba vett gyűjteményi anyag 1954 végén 21483 db, ebből 755 volt restaurálva. Leltározásra várt még 21361 tárgy. A könyvtár 1666 kötetből állt. A múzeum 1955-re tervezett költségvetése 104450 Ft, ebből az állományba tartozók béralapja 40488 Ft, a mellékfoglalkozásúaké 9912, a napszámbérek, egyéb díjak 10912 Ft-ot tettek ki, a munkabérek közterhei 300 Ft-ot! Szakmai felszerelésre és könyvvásárlásra 3000 + 1500 Ft-ot fordíthattak, a nyilvántartásra 33100 Ft-ot (bérleltározás!); a néprajzi gyűjtőutakra 1400 Ft, gyűjteménygyarapításra 2950 Ft jutott, kiállításrendezésre 1000 Ft. A leletmentéseket a Történeti Múzeum Adattárán keresztül finanszírozták. Régészeti kutatási témákra 1300 Ft volt tervezve, ez 6-6 napi távollét költségeire volt elegendő (útiköltség + napidíj). Nyíregyházán kívül még Kisvárdán és Nyírbátorban volt helyi gyűjtemény a Jósa András Múzeum letéti anyagával támogatva. Az előbbi helyen Éri István és munkacsoportja, az utóbbin Szalontai Barnabás szervezte a bemutatókat. A ma embere nehezen tudja elképzelni az akkori viszonyokat. Az ország tervutasításos rendszer alapján dolgozott, így a múzeumok is. A negyedévekre lebontott munkatervek végrehajtásáról jelentéseket kellett készíteni, s magyarázni, ha egy-egy pontja a tervnek nem teljesült. Restaurátori kapacitás híján brigádok járták az országot. Nyíregyháza Debrecenhez tartozott, az 1955. év közepi beszámoló szerint 3281 fémtárgyat konzervált a debreceni brigád, amelyben Ughy Dezső és Szalay Sándor budapesti, Asztalos György békéscsabai, Ditrói Józsefné, Burján György debreceni restaurátorok dolgoztak, mellettük még Sőregi János is technikai segéderőként. A Nyíregyházára verbuvált brigádot Szarvas László budapesti, Forrai József hódmezővásárhelyi, Kátai József szentesi, Horváth János egri, s az említett Asztalos József alkották, a két csoport munkáját Baky Győző főrestaurátor koordinálta. Az utóbbiak elsősorban a régészeti raktár részére készítettek állványzatot, de 1202 edényt is restauráltak a jelentés szerint. Hál' Istennek, a leltározó brigád nem érkezett meg, csak Béres András debreceni muzeológus segédkezett Nyárády Mihálynak 20 nap alatt 702 néprajzi tárgyat véve számba. Akiállításokra csak azért érdemes kitérnünk, mert a kort tükröző címek („Kelet-ázsiai fametszetek", „Kínai festészet & papír kivágatok", ismét „Kelet-ázsiai fametszetek") mellett a felszabadulás 10. évfordulójára a Megyei Népművelési Osztállyal rendezett „Beregi hímzés- vagy kézimunka kiállítás" és a „Megyei képzőművészeti kiállítás" is szerepel, amelyeket Csallány, Nyárády és ajúl. 16-val Risztics Emíliát váltó Kalicz Nándor is elszámolt. Ez utóbbi kiállítások kapcsán tűnik fel a papirokon a tulajdonképpeni rendező, Koroknay Gyula neve, előadóként említve az 1955. évi jelentésben. Ugyancsak ez év május 1-én nyílt meg a Báthori István Múzeum, amelynek a patronálását a „körzeti anyamúzeum" vette át, s képviseltette magát előadással (Az avarok Szabolcsban), ahogyan tette azt a „Kisvárdai Történeti Napok" keretében megtartott „Múzeumi Hét"-en is. Még ennél is feltűnőbb, hogy a beregi hímzést Gacsó László osztályvezető, a keleti kiállításokat a két vb. elnökhelyettes, Gulyás Emiiné és dr. Molnár Jenő nyitották meg. Azaz Csallány Dezsőnek alig egy év leforgása alatt sikerült a megyét maga mellé állítania, támogatásukat megszereznie. Ez tükröződik abban a megyei jelentésben is, amely az 1954. év téli kulturális munkájáról ad számot. Ebben az 5. pont foglalkozik kiadványi ügyekkel, megemlítve, hogy „rendelkezésünkre áll 2 népmese gyűjtemény, népdalok egész kincsestára, írók és költők művei".