A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Székely Zsolt: Kiegészítés Délkelet-Erdély kora bronzkorának relatív kronlógiájához

Székely Zsolt 2. Albis (Albi§, Csernáton község, Kovászna megye) Az 1998 és 2001 közt Albis területén végzett terepbejárások alkalmával Bajka Ferenc, albisi lakos kertjében egy őskori település maradványai kerültek elő. A telek tulajdonosa elmesélte, hogy egy pár évvel azelőtt, házépítés során (amikor az alapozásnak ásták a gödröt) több kultúrréteget vágtak át. Az előkerült kerámiatöredékek nagy része elkallódott, csak a Bajka által fontosnak tartott anyagot őrizték meg. Az anyag kiválogatásánál nem a régészeti, hanem az avatatlanok által meghatározott esztétikai szempont érvényesült. A legfontosabb tárgyak a következők: 1. Egy finom iszapolású, feketére égetett korong, melyet bevésett kis körökkel díszítettek. A körök spirálvonalban helyezkednek el és a napot szimbolizálják. A korongon két átfúrt lyuk található, amelyek a felfüggesztésre szolgáltak. A korong átmérője 8 cm, vastagsága 1,3 cm, szélei felé elvékonyodik (I. tábla 1.). 2. Egy elnyújtott fogóban végződő korong alakú edénydísz, melyet világosbarnára égettek és finom agyagból készítettek. A korongon körben, sugár formában bekarcolt vonalak vannak, középen pedig egy bekarcolt kör látható. A teljes ábrát napként értelmezhetjük. A korong átmérője 4,8 cm, magassága 4,5 cm (I. tábla 2.). 3. Egy finom iszapolású, sárgásbarnára égetett, madár formájú kis szobor, amely belül üres és két golyó van benne. Gyerekjáték volt, valószínűleg zörgőnek használták. Magassága 4,5 cm, szélessége 6,7 cm, az alap pedig 2,9 x 4,5 cm. Falának vastagsága: 0,3 cm (I. tábla 3.). A töredékes kerámia nagyrésze neolit, rézkori (Co|ofeni I. - Kolozskorpád kultúra), kora bronzkori, bizonytalan kormeghatározású, valamint kora- és késő vaskori (II. tábla 2-3.). Egy pár festett kerámiadarab az Erősd kultúrára utal, egy töredékes edény a gömbamforás kultúra emlékeit gazdagítja, a többi a bronzkorból való. A gömbamforás kultúrához tartozó edény (III. tábla) anyaga szemcsés kavicsot tartalmaz, porrá tört szilexet használtak a soványításához. Ez a soványítóanyag a Dolhestii Mari-i állatsírban talált amfora anyagából ismeretes. Általában a szilex használata a gömbamforás kultúra kerámiájánál elég ritka. Néha előfordul a zsinegdíszes kerámiában, majd a Komarovo kultúra edényeinél állandósul. Az albisi edénytöredék egy kis méretű amforából vagy egy amforaszerű, majdnem gömb alakú edényből származik. A nyaka hengeres, valószínűleg kifelé hajló peremmel és lapos fenékkel. A vállon feltehetőleg négy, de legalább két vájt, hengeres fül volt, vízszintes nyílással. Az edényt a vállon benyomott, rövid, függőleges vonalakkal díszítették, amelyek vízszintes sort alkotnak. Ez a díszítőmotívum gyakori mind a kőládás sírokból előkerülő edényeken, mind pedig az egyszerű, üreges sírokban a Dolhe§tii Mari-i településen. Ugyanakkor az ukrajnai gömbamforás kultúra podóliai csoportjának kerámiáján is megtalálható, valamint a dél-lengyelországi Zlota kultúra amforáin, amelyek egy korábbi szakaszt képviselnek, de érezhető rajtuk a gömbamforás kultúra erős hatása. Ez az edénytípus, amely rendszerint sírmellékletekben fordul elő, jól ismert a Kárpátokon kívüli térségben, a gömbamforás kultúra sírjaiban Észak-Moldvában, a Cernavodä II - Foltesti, Cafelu Nou, Zimnicea és Glina kultúrák telepeiről, de nem hiányzik a Co^ofeni, Livezile és Schneckenberg környezetből sem. Egy másik edénydarab fekete agyagból készült és girlandokkal, Furchenschticht motívummal van díszítve, amelyhez hasonló egy Dolhestii Mari-i rituális állatsírban került elő (II. tábla 1.). Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy Albisban is kerültek elő állatcsontok. 2003 őszén hitelesítő ásatást végeztünk Albisban, melynek során sikerült tisztáznunk a gömbamforás kerámia előkerülésének körülményeit. Arétegtani megfigyelések alapján elmondhatjuk, hogy a mintegy 200 m széles, déli fekvésű teraszon, amely kelet-nyugat irányban sokkal nagyobb kiterjedésű, egy Cofofeni I. - Kolozskorpád típusú település volt, amelyre részlegesen rátelepedtek a kora vaskorban 114