A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében

Dikán Nóra Budapesten Kosa a Semmelweis utcában (a volt magyar-szovjet baráti társaság székháza, akkor az FKgP országos központja) tárgyalt is néhány országos pártvezetővel, ahol azt a tájékoztatást kapta: feltétlenül vállalni kell a koalíciót, mert a katolikus klérus katolikus pártot és más polgári pártokat is szervez, akikkel nehéz lesz sikeresen megmérkőzni. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatosan azt a véleményt hozta haza, hogy a pártvezetőség a nagyüzemek mellett van, s a tsz-ek közül az életképeseknek meg kell maradnia, s az elvett földbirtokokat legfeljebb 50 holdig lehet visszaadni. Egyébként ezekben a napokban az országos központ is kereste a kapcsolatot a megyei szervezettel. Dr. Rubeczki Géza járt Nyíregyházán és tájékoztatta a szabolcsi szervezetet, hogy készül a párt programja. Biztatta őket, hogy aktivizálják az FKgP volt megyei és városi vezetőségét és minél előbb kezdjék meg a pártszervező munkát.

4 A többpártrendszer és a volt koalíciós pártok újjászervezésének kérdésében Szilágyi László a megyei nemzeti bizottság elnöke a győri értekezlet véleményéhez hasonlóan a pártok zászlóbontását korainak tartotta, amely szétzilálhatja a forradalom egységét.

5 Álláspontja azonban a pártok törekvését, hogy újjáélesszék szervezeteiket, nem befolyásolta. November 4-én, a Kádár-kormány megalakulásának napján a pártszervezést Lupkovics György megyei elnök leállíttatta, majd mikor az év decemberében ungvári deportálása után visszanyerte szabadságát, értesítette az FKgP megyei vezetőségét, hogy minden pártfunkciójáról lemond és bejelentette kilépését a kisgazdapártból.

6 Ez azonban nem mentette meg 1957 áprilisában az ismételt letartóztatástól és a perbefogástól. Bár a pártok országos szervezésére a budapesti központok is tettek lépéseket, azonban az idő rövidsége miatt kevés személyes kapcsolatra nyílt mód. A helyi pártvezetők aktivizálásában a rádió- és új ságfelhívásoknak volt elsődleges szerepe. Ez időben Nyíregyháza is saját megyei szervezetének kialakításával volt elfoglalva, s erejéből csak a környékbeli tanyabokrok pártszervezeteinek újjáélesztésére tellett. A közeli, alig 13 km-re fekvő járási székhely, Nagykálló forradalmi bizottságának vezetősége is önállóan kereste annak lehetőségét, hogy milyen szervezeteken keresztül vonja be a parasztságot a forradalmi bizottságok munkájába. Október 28-29-én a gazdakörök újjáélesztésével, majd - miután Nagy Imre bejelentette a koalíciós kormányzást - a Kisgazdapárt megszervezésével kísérleteztek. Nagykállón kívül Bökönyben, Geszteréden, Balkány és Szakoly községekben teszik meg az első lépéseket a Kisgazdapártnak, mint a parasztság és az SZDP-nek, mint az iparosság pártjának a megalakítására. A Kisgazdapárt fő szervezői a nagykállói járásban: Nagy Károly nyugalmazott tanító, Vass Menyhért és Demeter Miklós gazdálkodók, a községi és járási forradalmi bizottság tagjai voltak. Eredeti foglalkozásukat tekintve annak a középréteghez tartozó, két világháború közötti állami tisztviselői-közalkalmazotti karnak tagjai, akiket a Rákosi-rendszer leginkább a társadalmi élet perifériájára kényszerített. Nagy Károly kántortanító ellen 1945-ben népbírósági eljárás indult, mert a háború alatt munkásszázad-parancsnok volt. A népbíróság 1946-ban bizonyíték hiányában felmentette. 1951-ben 54 évesen nyugdíjazták. Vass Menyhért 1939-től állt a rendőrség szolgálatában. 1943-1944-ben Szatmárnémeti rendőrfőkapitánya, 1946 őszétől 1947 tavaszáig A Kisgazdapárt újjászervezésére lásd Lupkovics György, Kosa András, Hódi Gyula, Demeter Pál, dr. Murvai Miklós, Zomborszky György, Garai Mihály, Mráz Pál kihallgatási jegyzőkönyveit a Szilágyi László és társai perben. HL B.I.261/1957. Szilágyi László felhívása a pártok vezetőihez megjelent a Szabolcs-Szatmár Népe 1956. nov. 3-i számában, közli Vida 1989. 153. Szilágyi László és tsai per tárgyalási jegyzőkönyv (Mráz Pál tanúvallomása). HL B.I.261/1957. 344