A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Lakatos Sarolta: Adatok a Kállay-családfához

Lakatos Sarolta Dr. Jósa András nem hitt az egyiptomiak balzsamozó tudományában, a sok göngyöleget és papirusztokot csak az egyiptológusok örömének tartotta. Az egyiptomi múmiák épségben maradását az ottani klímának tulajdonította. Példának hozta fel a kallói katolikus templom alatti Kállay-kriptát, amelynek altalaja homokos és annyira száraz, hogy az odatemetettek majdnem annyira állandósultak, mint a múmiák: „a bebalzsamozás is csak önámítás", „20-30 Kállaynak múmiáját láttam, a melyek épen ugy kopogtak, mint a legtősgyökeresebb egyiptomi múmia", „csak önkéntesen váltak múmiákká", „a jó Istenen kivül senki sem balzsamozta azokat". Még ma is többen így feküsznek a koporsókban, már amelyik koporsó épen maradt. Érintésnél csak a ruhájuk omlik porrá. A mai nagykállói temetőben, a nyíregyházi út melletti kerítésnél találtuk meg Szabolcs megye legendás nábobjának, a Kállayak orosi főágából való Kállay Ignácz Ákos Rudolfnak (Tiszaeszlár, 1825. május 16. - Kalló, 1890. október 31.) és két feleségének a sírját. Első feleségét, kisbaczoni Benkeő Johanna Ernesztinát (1824 - Kalló, 1854. április 17.) hosszas betegség után hamar elvesztette. Elhunyt hitvesének unokahúga, Lahner Ilona (1837 - Kalló, 1910. május 15.) lett a második feleség, kinek húgát Lahner Olgát, dr. Jósa András vette nőül 1866ban. Lahner Ilka királynői szépségéről, bűvös modoráról már életében legendák születtek, Kállay Ákos fejedelmi bőkezűséggel előzte meg kívánságait. Vendégszerető kúriájuk a kallói vármegyeháza tövében állott. (Lahner Ilka özvegysége utáni második férje Patay András lett, egykori híres alispán, majd főispán, végül mint csendőrtábornok, Erdélynek kerületi főparancsnoka.) Kállay Ákos önmagára alig költött, egyetlen fényűzése a 48-as függetlenségi eszme volt, amelyre vagyonokat áldozott. „Maga is követ volt. Amikor megunta a parlamenti tülekedést, másokat küldött maga helyett. Az ő meggyőződéses aranyai mindig legyőzték a kormánypárti aranyakat ... Töretlen és rajongó híve volt Kossuth Lajosnak. A 48-as hőskor előtt nem viselt szakállt. A gyásznapok után növesztette meg s Kossuth diadalmas hazatérte után akart megválni tőle [...] Szakállal halt meg [...] Egyszer meglátogatta Kossuthot Turinban, aki szeretettel ölelte szívére. Meg is ajándékozta. Egy olyan kis szőlőtőkével lepte meg, amit saját kezeivel magról nevelt. Ennek az egy tőkének jobban örült Kállay Ákos mindannál, amit számára kis birodalma, őseitől örökölt 30.000 hold termőföldje hajtott ki ... A féltett szőlőtőkét, halála után a sógora, Jósa András ültette át nyíregyházi szőlőjébe." (JÓSA 1934. 103-105.) Kállay Ákosnak 13 gyermeke született, közülük hét érte meg a felnőttkort. Egyikük, Kauzsay Ödön Károlyné sz. Kállay Ilonka (Kalló, 1855. július 15. - Kalló, 1880. május 25.) fiatal özvegy korában halt meg. Édesanyja kívánságára a keresztapa, dr. Jósa András a testét bebalzsamozta, „szívét kivette, és a Kállay Ákosék kertjében egy szomorúfűz tövében földelték el. E fűzfához és az alatta porladó szívhez írta Szász Károly egyik örökszép költeményét." (JÓSA 1934. 107.) Kállay Ákos dédunokája Kállay Béla agrármérnök, és az ő fia András, 2001. április 18-án exhumáltatta felmenői fellelt földi maradványait, melyeket két koporsóban a nagykállói római katolikus templom alatti családi sírboltban helyeztünk végső nyugalomba. A szép sírköveket (4 db) a kállósemjéni kápolnakertben állítottuk fel, az eredeti kovácsoltvas sírkerítéssel együtt. A családfő sírhantja volt balról, középen Lahner Ilona, jobb szélen pedig Benkeő Johanna Ernesztina koporsója. A két feleség dupla koporsóban, vörös téglából épült, egymástól elválasztott, két méter mélységű sírkamrában feküdt. A koporsók körül sok virág- és 276