A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében

Dikán Nóra Nyíregyházán - de egész Szabolcs megyében is - már 1947-ben levált az FKgP-ről a polgári szárny, amelyet az ellenzéki pártokra (Demokrata Néppárt, a Függetlenségi Párt stb.) adott szavazatok is bizonyítottak. 1947-ben az FKgP-t Nyíregyházán a kommunisták és a szociáldemokraták is megelőzték. Ennek ellenére 1956-ban nemcsak Szatmárban, hanem Szabolcsban is elenyésző kezdeményezés történt az 1947-es választásokon indult, vagy új polgári pártok szervezésére. Bencs Károly fővárosi barátainak ösztönzésére még a rádióstúdiói megbízatása alatt kezdte el szervezni a Nemzeti Egyesülés Pártját és egy keresztény ifjúsági pártot.

14 Az értelmiségi csoportok - akár a szocializmus megreformálását célul kitűzők, akár a polgári demokrácia értékeihez való visszatérést sürgetők - egyelőre nem pártokban gondolkodtak, hanem vagy a tanácsi szerveket felváltó forradalmi bizottságokban vettek részt, vagy külön értelmiségi forradalmi bizottságok létrehozásával kísérleteztek, mint azt Nyíregyházán, Csengerben és Mátészalkán tették. Az FKgP újjáalakításában főként azok az értelmiségiek játszottak szerepet, akik 1949 előtt is a kisgazdapárt színeiben politizáltak. Szociáldemokrata Párt Miután Nagy Imre bejelentette a koalíciós kormányzást, Nyíregyházán október 30-án délután a volt koalíciós pártok megyei vezetőit a megyei tanácsra hivatták, hogy az ott éppen ülésező nemzeti bizottság sorait kiegészítsék a pártok küldötteivel is. A nagyteremben a szakbizottságok (közigazgatási, mezőgazdasági, honvédelmi stb.) választása folyt, a kisteremben pedig egy szűkebb körű (15-20 fős) csoport vitatkozott arról, hogy legyen-e külön megyei és városi forradalmi bizottság és annak ki legyen az elnöke. Az SZDP volt nyíregyházi vezetői Pásztor József, az 1945-ös nemzetgyűlés és az 1947-es országgyűlés képviselője, Lengyel Antal újságíró, Solymossy Mihály, volt városi titkár (mindhármójukat 1948-ban, mint jobboldali szociáldemokratákat kizárták pártjukból), Fazekas János, 1944-1948 között Nyíregyháza polgármestere (akit az 1949-es tagrevízió során távolították el az MDP-ből) - ezen a gyűlésen találkoztak és beszélték meg a párt másnapi zászlóbontó nagygyűlésének időpontját és helyét.

15 Rácz István, a városi munkástanács elnöke a Pártoktatás Házát (Szabadság tér 9.) utalta ki az SZDP számára. Az épületre az ugyancsak alakuló gyűlését szervező MSZMP is aspirált, mert a belváros központjában volt és méretei miatt is jobban megfelelt mozgalmi céloknak, mint a korábban alapszervezeti gyűlésekre használt Bocskai utca 28. számú ház, amely végül is az MSZMP-nek jutott. Az október 31-i, az SZDP újjáalakulását kimondó gyűlésre sokan jöttek el. A nagyterem zsúfolásig tele volt, még az előtérben is álltak. Eljöttek azok, akiket 1948 tavaszán a két munkáspárt egyesítését megelőzően - „mint jobboldaliakat" - kizártak a pártból. 1948-ban az MKP nyomására végrehajtott tisztogatás Nyíregyházán lefejezte az SZDP egész városi vezetőségét, érintette a volt nemzetgyűlési és országgyűlési képviselők többségét, tehát 14 Zsurakovszky Mihály a Szilágyi László és tsai perben az 1957. május 31-i tanúvallomásában említette, hogy hallotta azokat a telefonbeszélgetéseket, amelyeket Bencs Károly folytatott a Keresztény Ifjúsági Párt és a Nemzeti Egyesülés Pártja szervezése érdekében. Ha el is fogadhatjuk hitelesnek Zsurakovszky vallomását a pártalakítási kísérletekre, a pártok nevével kapcsolatban már lehetnek kétségeink. Az 1956 és a politikai pártok. Válogatott dokumentumok. Szerk. Vida István. MTA Jelenkorkutató Bizottság, Budapest 1998. - kötetben nem találunk ilyen nevű pártokat. További kutatás derítheti ki, hogy Bencs valójában melyik polgári pártszervezési kísérlethez kapcsolódott. 15 Lásd erre Solymossy Mihály 1957. nov. 15-i vallomását a Bodánszky Tibor és tsai perben SzSzBMÖL XXV.6.-1676/1957. 348