A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében

Dikán Nóra nyilatkozatot kértek a helyi párt és tanácsi szervektől, hogy nem fogják őket felelősségre vonni a nemzeti bizottságban viselt tisztségükért és nem keresztezik a bizottság majdan kiadandó határozatait. Némi huzavona után a megyei pártbizottság nyomására ez a nyilatkozat meg is született (VIDA 1989. 24-25.). Fekete Ferenc, az FKgP volt Szatmár megyei titkára még aznap körtáviratot küldött a mátészalkai járásba a volt községi kisgazda tisztségviselőkhöz. „Mi a járásnál átvettük a hatalmat a tanácstól, a párttól. Ti is tegyétek ezt, azonnal szervezzétek meg a forradalmi tanácsot a mi régi embereinkből. Holnap megyünk és részletes utasítást viszünk és küldünk segítséget! " szólt a távirat (DIKÁN 1992B. 23.). Október 28-án az ideiglenes vezetőség tagjai végigjárták a járás valamennyi települését és mindenüvé eljuttatták dr. Kovács István járásbírósági közjegyző (az 1956. november 1-től megjelenő Szabad Szatmár-Bereg című újság főszerkesztője) által összeállított 30 pontos követelést és egy felhívást, amely elrendelte a statáriumot és a vadászfegyverek beszolgáltatását (VIDA 1989. 47-50.). Dr. Bereczky Béla volt mátészalkai járási jegyző, az ideiglenes vezetőség egyik tagja október 28-i szervező körútján elmondta, hogy a volt kisgazdapárti vezetőkből megalakult az ideiglenes járási forradalmi bizottság, s „amit a kommunisták 12 éven át elrontottak, azt nekünk kell helyrehozni" (DIKÁN 1992A. 113.). Október 27. és 28-án megalakultak a járásban a községi nemzeti bizottságok, elkezdődött a nemzetőrségek szervezése. Október 29-én pedig lezajlott a végleges járási nemzeti bizottság megválasztása és volt immár legitim vezetőség is. Elnöknek a köztiszteletnek örvendő Szabó Istvánt, Szatmár-Ugocsa-Bereg vármegye volt kisgazdapárti főispánját választották meg. Titkárok: dr. Bereczky Béla, 1956-ban Mátészalkán a Cipőipari Ktsz könyvelője, Fekete Ferenc gazdálkodó, az FKgP volt Szatmár megyei titkára, Bresztovszky Elek raktáros, volt ezredes, akit Budapestről az 1950-es évek elején kitelepítettek, Papp György kirakatrendező és dr. Szalay Rudolf orvos, akik eszmei, politikai irányítók voltak ezekben a napokban. A megyei nemzeti bizottsági vezetőkkel szemben - mint Szilágyi László, Tomasovszky András, Rácz István és mások - ők nem voltak ott a tüntetők között, a rend, a nyugalom, a törvényesség, de egyben a politikai változások képviselőiként is fölléptek. 1957-ben a politikai szereplésükért büntetőjogilag felelősségre vont mátészalkai nemzeti bizottsági vezetők perét a tüntetések szervezésében, szoborledöntésekben részt vett személyek ügyétől

9 elkülönítetten kezelték és lényegesen magasabb börtönbüntetéssel sújtották őket.

10 A Mátészalkai Járási Nemzeti Bizottság politikai tevékenysége a parasztpártok aktivizálása és a földkérdés, a tagosítások sérelmeinek orvoslása körül forgott. Miután a Kossuth rádióban október 30-án elhangzott, hogy a volt koalíciós és más pártok szabadon alakulhatnak és szervezkedhetnek, s bejelentették a koalíciós kormányzást, a kisgazdapárti vezetésű Mátészalkai Járási Nemzeti Bizottság már egy közelgő választásban gondolkodott, amelyet az 1945-ös választások mintájára képzelt el. A Szabad Szatmár-Bereg című lap november 2-i számában olvashatjuk a járási nemzeti bizottság legújabb követelései között: „Az általános, titkos, egyenlő, közvetlen, lajstromnélküli, egyéni kerületenkénti szabad választásokat 1957 januárjában tartsák meg az ENSZ ellenőrzésével. Nem tűrünk paritásos alapon nyugvó koalíciót: minden párt számarányának megfelelő százalékban vegyen részt a hatalomban!" (VIDA 1989. 140.) Az NPP - amely november 2-án tartotta alakuló gyűlését Mátészalkán - kifejezte abbéli hajlandóságát, hogy szoros szövetségben kíván működni az FKgP-vei és vele együtt kívánta Nap József és tsai, Vass Sándor és tsai per bírósági ítéleteit közli DIKÁN 1992B. 53-73., 257-273. Dr. Bereczky Béla és tsai per bírósági ítéletét közli DIKÁN 1992B. 81-115. 346