A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében

A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében Zemplén megyében rendőrfőkapitány volt. 1949-ben került rendelkezési állományba, s ezután 1 kh gyümölcsösén gazdálkodott. 1950-ben nyugdíját is megvonták. Demeter Miklós gazdagparaszti családból származott. Apja után 75 kh földet és egy malmot örökölt. Malmukat 1949-ben államosították, földjüket pedig az államnak kényszerültek felajánlani. Ötszobás szülői házukat a rendőrkapitányság számára vették igénybe. Demeter Miklós és családja 2 kh gyümölcsös és 2 kh szántó műveléséből élt. Vass Menyhért a Nemzeti Parasztpártban, a többiek az FKgP-ben politizáltak a koalíciós években. 1957-ben a forradalomban játszott szerepük miatt bírósági eljárás indult ellenük, 1-től 5 évig terjedő börtönnel sújtották őket (DIKÁN 1992A. 150-217.). A pártok szervezését a megye községeiben nem elsősorban járási székhelyekről irányították, mint Nagykálló vagy - mint alább látni fogjuk - Mátészalka esetében, hanem a volt helyi parasztpárti vezetők kezdeményezték. Ez egyaránt jellemző Szabolcsban a tiszalöki, a kisvárdai, a nyírbátori és a nyíregyházi, de a szatmári és beregi részeken a csengeri és a vásárosnaményi járásokra is. A megyében október 3 l-e és november l-e között tartott járási nemzeti bizottságok alakuló gyűlései azonban akaratlanul is felgyorsították a pártszervezési folyamatot. 1956. október 29-én dr. Molnár Jenő a Szabolcs-Szatmár megyei tanács vb. elnökhelyettese táviratot küldött a járási székhelyekre, hogy meg kell alakítani a járási nemzeti bizottságokat a községi nemzeti bizottságok küldötteiből (DIKÁN 1992A. 44.). Ez egyben utasítás volt arra nézve is, hogy a járási tanácsi apparátus gondoskodjék a községekben a választott tanácsi szervek helyébe lépő új ideiglenes közigazgatási testületek létrehozásáról. Az említett utasítással felgyorsult és egyben be is fejeződött a községi forradalmi bizottságok létrehozásának folyamata. A járási nemzeti bizottságok alakuló gyűléseinek programjában mindenütt szerepelt a többpártrendszer követelése, amely feltételezte a választásokon önállóan induló parasztpártok létezését is, s így lökést adott a pártok szervezéséhez. A baktalórántházi járásban október 31-éig, a járási nemzeti bizottság megalakulásáig pártszervezés nem folyt.

7 Az alakuló gyűlés utalt arra, hogy a pártok képviselőiből fog majd összeállni az új, végleges tanács, s ez azt is sugallta, hogy ha a parasztpártok jól akarnak szerepelni a közelgő választásokon, arra fel kell készülniük. A Baktalórántházáról hazatérő küldöttek azonmód meg is kezdik az FKgP életre keltését Nyírmada, Nyíribrony, Székely, Vaja és Rohod községekben.

8 1950-ben a megyék területi átszervezését előíró minisztertanácsi rendelet Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyéket Szabolcs-Szatmár megye néven egyesítette. Mátészalka megszűnt megyeszékhely lenni és ettől kezdve veszített korábbi jelentőségéből. Nem véletlen, hogy a szerveződő pártok egyik fő követelése volt, hogy a három volt szatmári és egy beregi járásból álló Szatmár-Bereg vármegyét állítsák vissza és Mátészalka kapjon ismételten megyeszékhelyi státust. A Mátészalkai Járási Nemzeti Bizottságot éppen úgy, mint a Szabolcs megyeit a helyi pártbizottság és a HNF kezdte szervezni, azonban amíg Nyíregyházán az üzemek és vállalatok küldötteit, addig Mátészalkán a volt koalíciós pártok prominens személyiségeit hívták meg az alakuló gyűlésre. Mivel csak október 30-án tették közzé a rádióban az egypártrendszer megszűnését, október 27-én az alakuló gyűlésen a főként volt kisgazdapárti pártvezetők még írásos 7 A baktalórántházi járási nemzeti bizottság alakuló gyűlésének jegyzőkönyvét közli DIKÁN 1997. 59-63. 8 Az FKgP szervezésével kapcsolatos adatokat lásd: „Szabolcs-Szatmár megyei Ellenforradalmi monográfia", Történeti Hivatal (TH) V. 150375.! 345