A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében

A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében közigazgatás átszervezését felügyelő bizottmányban. Megbízatásában nem kis szerepet játszott, hogy október 28-án Kosa már kapcsolatot teremtett Szilágyi Lászlóval és a szerveződő városi munkástanáccsal. Szilágyi rábízta Kosára annak a felhívásnak a megszövegezését, amelyben az ideiglenes városi (forradalmi) munkástanács a termelőmunka megindítását szorgalmazta (VIDA 1989. 19-20.). A Megyei Nemzeti Bizottság alakuló gyűlésén Lupkovics már nem voltjelen. Október 29-én este az FKgP volt vezetői összegyűltek a lakásán és Kosa András beszámolt a „törvényhatósági bizottság" (Megyei Nemzeti Bizottság) alakuló üléséről, ahol mindkettőjüknek sikerült helyet kapniuk. Lupkovics György nem lelkesedett túlságosan az új funkcióért. A városi munkástanácsi gyűlésről is azért távozott olyan sürgősen, mert már akkor érzékelte, hogy versengés van a forradalmi bizottság vezetői posztjáért, s - ahogy ő mondta - taszította a nagy „tülekedés a funkciókért". Sokkal inkább izgatta saját pártjának sorsa. A pártszervezés kérdésében azonban még mindig óvatosak voltak és abban állapodtak meg, hogy amíg felsőbb utasítás nem érkezik, egyelőre nem tesznek semmit. Október 30-án Kosa lakásán ismét találkozott az FKgP volt vezetősége - Zomborszky János (1947-ben átlépett a Barankovics pártba, annak volt országgyűlési képviselője), Zomborszky András és fia György, Demeter Pál, Varga András, Lupkovics György és Mráz Pál -, amikor is elhangzott Tildy Zoltán felhívása a pártszervezésre. Elhatározták, hogy másnap Nyíregyházán a Kisgazdapárt is zászlót bont és elosztották a feladatokat. Egyedül Lupkovics berzenkedett, hogy több időt kellene hagyni az előkészítő munkára, azonban végül is áldását adta a párt nyíregyházi alakuló ülésére, nem akarva lemaradni a szervezkedő szociáldemokraták és a parasztpártiak mögött. Lupkovics fogalmazta meg a nagygyűlés felhívásának szövegét, és miután Szilágyi László a Megyei Nemzeti Bizottság elnöke engedélyezte - 2000 példányban sokszorosíthatta a nyomdával. Lupkovics a felhívást a délelőtt folyamán beolvasta a nyíregyházi rádióban is, a röplapokat pedig motorkerékpárral a fiatal FKgP-tagok széthordták a tanyabokrokban. Október 31-én a kisgazdapárti nagygyűlés konferálását Szerencsés Sándor, rakamazi főkönyvelő, volt főjegyző, az FKgP volt járási szervezője vállalta. A városi tanács előtti Kossuth téren tartott alakuló gyűlésen Kosa András és Lupkovics György mondtak beszédet hasonló munkamegosztásban, mint az október 29-i gazdaköri gyűlésen. Kosa András tartotta a politikai tájékoztatót, Lupkovics pedig ismertette a Kisgazdapárt követeléseit. Lupkovics beszédének volt egy figyelemre méltó mozzanata is, továbblépve a ^ártonkívüliek véleménye" című írásán, az értelmiségnek nemcsak megbecsülést és rehabilitálást követelt, hanem a munkásosztállyal szemben neki szánta a társadalmi vezető szerepet is. A nagygyűlés után megbeszélést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) földszinti kistermében az FKgP vezérkara: Dr. Lupkovics György elnök, Hódi Gyula társelnök, dr. Murvai László alelnök, Mráz Pál főtitkár, Szerencsés Sándor vármegyei főszervező és még számosan. Ezen az ülésen főként szervezési kérdésekről (a fizetendő tagdíjról, új belépési nyilatkozatról, vidéki szervezők kijelöléséről stb.) és a volt székház, az SZMT épületének birtokbavételéről volt szó. Az elkövetkező három napban 75-80 tagot regisztráltak. Megújították a régiek párttagságát, de új belépőkkel is gyarapították soraikat. Kosa András november 1-én vállalkozott arra, hogy a Győr Megyei Munkástanács meghívására Győrött részt vesz a munkástanácsok országos értekezletén. Útközben tájékozódni kívánt az FKgP budapesti központjában néhány fontos politikai kérdésben. Hazafelé