A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Szabó Géza: Város és üzem. Nyírbátor és a Bóni kapcsolata a dualizmus korában

tapasztalható munkaerkölcs magas normája kitermelt egy többgenerációs BÓNI-kötődésű réteget. Ez a réteg számarányánál is nagyobb szerepet játszott a város polgárosodásában (szemléletmódjában és életmódjában egyaránt). A hierarchia alján az idénymunkások álltak, akiknek egy része „kétlaki", s ez hosszabb távon is elfogadható volt számukra, másik részük pedig vágyakozott azután, hogy bekerüljön a BÓNI-családba (VISSZAEMLÉKEZÉSEK). Ennek a szűk rétegnek a növelése közvetve látszott a BONI gazdasági expanziós terveiben, de csak akkor tűnt ez igazán realitásnak, amikor már fővárosi céggé váltak. Ugyanakkor a tervek megvalósítását a bátori társadalom - főleg annak ellenérdekelt rétege -mellett a forradalmak is gátolták. Itt is találunk azonban egy érdekes adalékot: Szende Pál, a polgári demokratikus forradalom pénzügyminisztere - aki nyírbátori születésű volt - elindított egy BÓNI-nak nyújtott államsegély-akciót, de ennek kivitelezését már megakadályozta a proletárforradalom, amely a részvénytársaságot is államosította (BERECZ 1977. 115.). A városvezetés és a város összességében mindvégig elismerte Mandel Eduárd, majd fia érdemeit. A város díszpolgárává fogadta őket - az adománylevélben felsorolva a bátori társadalom felemelésében tanúsított érdemeiket. A BONI vezetőit a városban és a történelmi visszaemlékezésekben mindvégig legenda övezte, s ennek a legendának jó része nem érdemtelenül született meg. Ha tárgyilagosan elemezzük a legendát, bonyolultabbá válik az összkép. Az üzem bármennyire is épített a helyi specialitásokra (nyersanyag, munkaerő stb.), önálló gazdasági-társadalmi-szervezeti jelenség volt, amelyben a siker elsősorban közgazdaságilag, pénzügyileg értelmezhető. A BONI egy különleges modell megtestesítőjeként sikeres maradt egy relatíve kedvezőtlen környezetben és sikerével közvetve hozzájárult a város polgárosodásához is. Irodalom BERECZ 1977. Berecz Dezső: A Növényolaj ipari és Mosószergyártó Vállalat Nyírbátori Növényolajgyárának története. Kézirat, Báthory István Múzeum, Nyírbátor HIST. DOM. História domus. Minorita Rendház, Nyírbátor. SzSzBMÖL V. 375. FRISNYÁK 1990. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest 1990. KÁNA 1972. Kána Otokár: Az üzem hatása a környezetre. A nemzetközi üzemtörténeti konferencia (Budapest-Mosonmagyaróvár 1972.) kiadványai. Budapest 1972. KT. Nyírbátor község képviselőtestületének jegyzőkönyvei. SzSzBMÖL V. 375. 1886-1919. NÉPSZÁMLÁLÁS A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal közleményei; Népszámlálás. Budapest NYB. ÉS VID. Nyírbátor és Vidéke. Nyírbátori hetilap 1910-1913. NYB. HÍRL. Nyírbátori Hírlap. Nyírbátori hetilap 1911-1912.